Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Tudomány

Mendel, az örökléstan atyja

2020.07.20.NG
National Geographic Magyarország

1822. július 20-án született Johann Gregor Mendel osztrák szerzetes, botanikus, aki már az 1800-as évek közepén örökléstani felfedezésekről számolt be.

Forrás: ULLSTEIN BILD VIA GETTY IMAGES

Bár rendtársai és városának polgárai szerették és tisztelték, nem ismerték föl benne az újító biológust. Munkássága csak halála után kapott elismerést. Hogyan lett mégis az Ágoston-rendi szerzetesből az örökléstan kutatója, ennek is utánajártunk.

Johann egy heinzendorfi szegény parasztcsaládban született, gyermekkorában sokat betegeskedett, ám kiváló képességeire fölfigyelt első tanára, és a piaristákhoz küldte továbbtanulni. Szülei nem tudták anyagilag támogatni, így már akkor tanítóskodásból tartotta el magát. 1840-ben az olmützi egyetemen filozófia képzésen vett részt, itt matematikát és fizikát is hallgatott, ezekben a tárgyakban különösen jó volt. Apja nagyon várta haza, hogy átvegye a családi gazdaságot, de Mendel inkább a brünni (ma Brno) Szent Tamás kolostorban talált otthonra, és Ágoston-rendi szerzetes növendéknek állt. 1847-ben pappá szentelésével vette fel a Gregor nevet.

A tudós Ágoston-rendi szerzetes
Az apátság kiváló közeg volt a nagy tudásszomjú Mendel számára, a könyvtár tele volt régi, 1600-as évekből való könyvekben – vallási, tudományos és irodalmi témákban egyaránt – valamint jelentős volt botanikai gyűjteménye is. A kolostorban a papi teendők mellett nagy hangsúlyt fektettek a tanulásra és az oktatásra. A városban természettudományi intézmények működtek, sőt, már mezőgazdasági ismereteket is tanítottak. A kolostor vezetője, Napp főapát, – aki Mendelt útját egyengette -, szoros kapcsolatot ápolt a helyi mezőgazdasági katedra megalapítójával. Fiatal növendéke talán otthonról hozta a növények szeretetét, valamint a monostori hatásokra a botanika felé fordult. A papi szolgálat különben sem volt neki való, Napp apát így vallott erről: „Nagyon szorgalmas a tudományok elsajátításában. Ám annál kevésbe volt papi szolgálatra alkalmas. Ez a számára leküzdhetetlen félénksége miatt van. Ezért tartottam szükségesnek felmenteni a papi szolgálat alól”. Helyette elküldte tanítani, kiváló és népszerű tanárrá vált, annak ellenére, hogy nem volt képesítése. Emellett pedig sok időt töltött a kolostor kertjében és az apátság mikroszkópja mellett.

Különleges magvakat szerzett be, és növények keresztezésével, azaz hibridizációval kísérletezett. Végül a borsót választotta tudományos megfigyeléseinek főszereplőjévé. A kolostor kertjének kis ágyásában 1856-től kezdve éveken keresztül kísérletezett a legmegfelelőbbnek tűnő növénnyel, a borsóval. Évekig jegyzetelte szaporításának eredményeit, ebből született meg 1865-ben tudományos értekezése a Kísérletek növényhibridekkel címmel. Napp főapát halála után ő vált a monostor vezetőjévé, így már egyre kevesebb ideje maradt a tudományos munkáira. Eredményei nem keltettek nagy visszhangot, majd halálával egy időre feledésbe merültek.

A szerzetes 1884. január 6-án halt meg. Siddhartha Mukherjee: A Gén című könyvében olvashatjuk: „A helyi lapokban közöltek róla egy megemlékezést, de nem tettek benne említést a kísérleteiről… A kolostor egyik fiatal szerzetese pedig így emlékezett meg róla: Szelíd, jóságos és kedves… A virágokat szerette.”

A 20. század elején kiváló biológusok kezdték el újrafelfedezni az öröklődéshez kötődő megfigyeléseit. Ekkor nevezték el főbb tételeit Mendel-szabályoknak, tanításait pedig mendelizmusnak. Fogalmaival, mint a domináns és recesszív öröklésmenet, vagy homo- és heterozigóta lefektették a klasszikus genetika alapjait. Ne feledjük, genetikáról csak 1905-től fogva kezdtek beszélni.

Matematikai tudását kísérleteinél hasznosította, megalapította ezzel a biometria tudományát. Statisztikai számításokat végzett a különböző generációk tulajdonságainak megjelenési lehetőségeiről.

Mendel és Darwin
Érdekes momentum életéből a kortárshoz, Darwinhoz fűződő viszonya. Kutatási területeik kapcsolódtak egymáshoz, de mégsem találkoztak soha. Darwin az evolúcióról megfogalmazott merész állításai mint, hogy az ember és az emberszabásúak közös ősre vezethetők vissza, nagy vihart kavartak, különösen az egyház támadta őt hevesen. Azt viszont tudjuk, hogy kézi könyvtárában nagy becsben tartotta Darwin A fajok eredete című könyvének második német kiadását. Bizonyosan forgatta is, mert széljegyzetei megtalálhatóak benne. Az evolúcióelmélet atyját az egyház istentagadónak kiáltotta ki, ennek ellenére Mendel apátra nagy hatással volt. Nem jelenthető ki, hogy a szerzetes teljesen elutasította volna tanait, sőt, inkább mélyen elgondolkodtatta. Jegyzeteiből, leveleiből kiderült, hogy sokszor vitatkozott a darwini tanokkal, viszont egyes fogalmait, például az „életkörülmények”-et átvette. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy kortársa ismerte volna Mendelt és kutatásait. Mindennek ellenére mára egy lapra kerültek a genetikatudomány tankönyveiben, míg az angol tudóst az evolúcióelmélet -, addig az Ágoston-rendi szerzetest a genetika atyjának tartják, akik felfedezéseikkel jóval megelőzték korukat.

Írta: Ádám Eszter

Hozzászólások

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket