Sikeresen elindult a Emirátusok Mars-szondája

2020. július 20-án a japán Tanegasima Űrkikötőből sikeresen útra kelt a Mars felé az Egyesült Arab Emirátusok Remény (arabul al-Amal) nevű űrszondája. A szonda helyi idő szerint reggel 6:58-kor startolt, egy japán építésű H-IIA típusú középnehéz rakéta segítségével emelkedett a magasba, számolt be a Nature híroldala. A start után először Föld körüli pályára állt a szonda, majd a rakéta második fokozatának beindításával a Mars felé vette útját, és a szonda a gyorsítást követően sikeresen levált az indítórakétáról. (Az indítást az alábbi videón visszanézhetjük.)

Ez az Emirátusok, és egyben az összes arab nemzet első bolygóközi küldetése is. A kb. 200 millió dollárba került szondát az Emirátusok kutatói amerikai segítséggel, a coloradói Boulderben építették meg, és 2021. februárjában, az Emirátusok megalakulásának 50. évfordulójára érkezik majd el a vörös bolygóhoz. A 200 millió dollár, amelyben nemcsak az űrszonda maga, hanem az indítás és az irányítás költsége is benne foglaltatik, alacsony összegnek számít egy ilyen küldetésnél, például a NASA Mars Reconnaissance Orbiter nevű keringő szondája 720 millióba került.

A Dubajban lévő Mohammed bin Rashid Űrközpont (MBRSC) végzi a szonda irányítását, s az irányítók beszámoltak róla, hogy a start után 2 órával sikeresen kommunikációs kapcsolatba léptek a szondával. Omran Saraf, a küldetés projektigazgatója elmondta, hogy eddig minden a legnagyobb rendben, az előzetes számítások szerint zajlik, és a szonda kiváló állapotban van. „Az irányító csapat az MBRSC-ben ünnepi hangulatban van, ez érthető, de még rengeteg munka van hátra.” A kommunikációt a NASA Deep Space Network (DSN) antennahálózata segítségével hajtják végre, legnagyobb részben majd a hálózat madridi antennáján át (a szonda hívójele EMM, ha valaki szeretné követni a kommunikációt).

A szonda marsi útja során fokozatosan ellenőrzik és felkészítik a későbbi munkára a műszereit, így, amikor majd pályára állt, azonnal meg tudja kezdeni a tudományos méréseket.

A szonda üzemanyagának közel felét igénybe veszi majd az a fékezőmanőver, amely ahhoz szükséges, hogy a Mars körül pályára állhasson az al-Amal, 121 000 km/h sebességről 18 000 km/h-ra lassít majd a szonda. A rádiójel utazási ideje miatt ezt a manővert teljesen automatikusan hajtja végre az űrjármű, majd a pályára állás után „rádiócsend” következik, míg a Mars mögött lesz a szonda, s ezt követően fog ismét kommunikálni, valószínűleg a DSN madridi antennájával. Ezt követően, immáron a Mars körüli pályát oly módon kell majd kissé módosítani, hogy az a tervezett méréseket lehetővé tevő „tudományos megfigyelő pálya” legyen, a 20-43 ezer kilométeres távolságú, 55 órás ellipszisre mintegy 6 hét alatt áll majd át. Eközben kalibrálják a műszereit is a megfelelő mérésekhez.

A műszerek közt optikai kamera, infravörös és ultraibolya spektrométerek szerepelnek, ezekkel elsődlegesen a marsi légkört fogja vizsgálni a szonda. Hetente kétszer néhány óra áll majd rendelkezésre a mérési adatok, felvételek hazaküldésére, a várakozások szerint ezek alkalmával mintegy 1 terabytnyi (TB) adatot küldhet haza majd az al-Amal a Mars légköréről s annak dinamikájáról. A szondát akár az első marsi időjárási műholdnak is nevezhetjük. A hazaérkező adatokat az arab ország meg fogja osztani a teljes világ tudományos közösségével.

Fatma Lootah, az MBRSC tudományos irányítócsapatának egyik tagja elmondta: „Rengeteg érzelem halmozódott fel, izgatottak vagyunk, és teli vagyunk várakozással. A vagyunk alatt pedig nemcsak az irányító csapatot, hanem az egész nemzetet értem” – a kutatónő hozzátette, hogy a szonda fotóival lesz teli az összes hirdetőtábla és képernyő az országban.

Magasba emelkedik a szonda a japán űrkikötőből.

Forrás: MBRSC

 

„A szonda indításának sikere nemcsak arról szól, hogy útnak indult az űrjármű, hanem ennek gazdasági és oktatási hatásairól is, hiszen mindez be fog gyűrűzni a gazdaságba és az oktatásba hamarosan”  – tette hozzá Sarah al Amiri, az Emirátusok Felsőoktatási és Tudományos miniszterasszonya, a Mars-misszió projektigazgató-helyettese.

A következő két marsi indításra még várni kell, a NASA szondája, a Perseverance roverrel, július 30-án startolhat el a tervek szerint, a kínai Mars-szonda elméletileg még ezen a héten útra kelhet, július 23-ára tervezték az indítást, de a kínai űrhivatal semmilyen friss információt nem hozott még nyilvánosságra.