Miként segíthetik műholdak és webkamerák az allergiásokat?

Tavasztól őszig az átlagember örömét leli a sorra virágba boruló növényekben, azonban a légúti problémákkal és allergiával küzdők számára a tavasz a kínszenvedés hónapjainak kezdetét jelenti.
Világszerte 319 millióan szenvednek asztmától, csak az USA-ban a felnőtt lakosság 8 százalékát érinti e betegség, amelynek rohamszerű kitörései köthetőek az allergénekhez. A klímaváltozás az előrejelzések alapján fokozni fogja az asztmát kiváltó környezeti körülményeket, köztük a pollen okozta allergiát. Annak ellenére, hogy sok millió ember számára jelent szenvedést, és igen jelentős egészségügyi kiadást a pollenekhez köthető allergia, az USA-ban nincs átfogó, országos mérőállomás-rendszer, amelynek adatai segítenék a felkészülést, megelőzést (3,4 millió amerikaira jut egyetlen hitelesített mérőállomás). Vannak ugyan, sokszor a helyi egészségügy által üzemeltetett egyedi mérőállomások, de egy nagy hálózat jelentené a jó megoldást.

Az EOS földtudományi hírportál beszámolt egy új kezdeményezésről, amelyben földi mérések, webkamerák, és műholdak együttes munkája összehangolásával lehet egy nagy pollen-mérő és előrejelző hálózatot üzemeltetni. A műholdas megfigyelések (pl. a Landsat Föld-megfigyelő műholdak) jelzik az évek közti változékonyságot a fontosabb allergén növények esetében a pollenszezon kezdetén, végén, illetve az adott növény vegetációs időszakának hosszában, és nagy területen képesek megmutatni a növényzet állapotát. A műholdas méréseket kiválóan kiegészíthetik a több mint 500 webkamerából álló országos PhenoCam Network (fenológiai kamera hálózat) megfigyelései a növényzet aktuális fejlődési állapotáról, s ezeket aztán kiegészíthetik még a hitelesített felszíni pollenmérő állomások adataival is. Az így összeálló információkból lokális és országos szintű adatbázist képeznek, amelyből pontosan meghatározható, hogy hol, mely növény pollenje fog épp elszaporodni, s megnehezíteni az allergiások, légúti betegségekben szenvedők életét. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint pusztán műholdas adatok alapján előrejelezhető volt az, hogy mennyien kerülnek kórházba asztmás problémákkal. Az ilyen előrejelzések segítenek egyrészt a betegeknek, másrészt az egészségügynek is a felkészülésben. A jó időzítés segít pl. a betegeknek a szezonális gyógyszereik kiváltásában, vagy annak eldöntésében, hogy mikor menjenek, vagy ne menjenek a szabadba. A PhenoCam hálózata civil kutatók növénymegfigyeléseivel együtt az egyes helyszínekre lebontva teszik könnyebbé és pontosabbá az egészségügyi figyelmeztetéseket. A műholdas mérések – megfigyelések eddig a nyír (erősen allergén pollenű fa) esetében bizonyították a használhatóságukat, ám számos más növényfajra is kiterjeszthetőek e távérzékelésen alapuló vizsgálatok.

Persze, még sok minden vár fejlesztésre az így kiépítendő rendszerben. Finomítani kell azokat a modelleket, amelyek a műholdas megfigyelésekből előrejelzik, mely növénynek mikor indul be a pollentermelése. Emellett további vizsgálatok szükségesek azon területen is, hogy mely pollenek miként hatnak az asztmásokra, mik azok a mechanizmusok, amelyekkel súlyosbítják a betegséget, és milyen egyéni összefüggések lehetnek még ebben (életkor, nem, szociális helyzet, stb.). Ismerni kell a további tényezők szerepét is a pollenen túl, vagy épp azzal együttesen, mint pl. a talaj közeli ózon vagy más légszennyezés. További tennivaló, hogy az ún. környezeti egészségtant, vagyis azt, hogy az egyes környezeti tényezők milyen hatással vannak az egészségünkre, egyes betegségeink lefolyására, az orvosegyetemeken mindenütt oktassák, mivel jelenleg ez nem bevett gyakorlat.

Az orvosokból, közegészségügyi szakemberekből, távérzékelési és mérési szakértőkből álló kutatócsoport nemrégiben lezajlott találkozója további közös munkát, és fejlesztéseket irányzott elő az allergiák és az asztma betegségeiben érintettek megsegítésére.