Kína is sikeresen elindította a Mars-szondáját

A Hosszú menetelés-V. elnevezésű nehézrakéta segítségével magyar idő szerint reggel 6:41-kor a magasba emelkedett a kínai szonda, amelynek neve Égi kérdések, mely alig három nappal követte az Emirátusok,  július 20-án indított szondáját, számolt be a Phys.org. A rakéta 36 perccel az indítás után közvetlen marsi pályára állította az űrszondát. A kínai űrjárműben a Mars körül 7 hónap múlva pályára álló keringő egység, és egy leszálló egység foglal helyet a kb. 240 kilogrammos roverrel.

Amint a legnagyobb kínai rakéta felemelkedett a kék ég felé, a kínai szakemberek és az állam űrhivatalának alkalmazottai a helyszínen örömujjongásban törtek ki. Liu Tungcsie, az első kínai Mars-küldetés szóvivője elmondta: „Az első Mars-küldetésünk célja az univerzum békés használata és titkainak felfedezése. Ezt a célt szolgálja mindössze, és nem a versengés más országokkal.”
A kijelentés ellenére nem lehet nem gondolni arra, hogy ma már az űrverseny másik fő pólusa az USA mellett Kína, nem pedig Oroszország, amint az az űrkorszak első évtizedeiben volt.  (Az USA terepjáró méretű marsjáróját, a Perseverance-t legkorábban július 30-án indítják majd útnak.)

Az Égi kérdések (kínai nevén Tienven-1) három egységből áll: egy keringő űrhajó, amely Mars körüli pályáról vizsgálja majd a vörös bolygót, s egyúttal rádiós közvetítőként is szolgál majd; egy leszálló egység, amely a rover lejuttatását segíti; és maga a rover. A hármas eszköz 2021 februárjában érkezik meg a Marshoz, s először az egész egység egyben pályára áll a bolygó körül, majd 3 hónappal később, májusban ereszkedik a felszínre, a tervek szerint az Utopia Planitia területén, a leszálló egység a roverrel.

Jim Bridenstine NASA igazgató gratulált kínai kollégáinak a sikeres indításhoz, és elmondta: „Kína a mai sikeres starttal elindult, hogy csatlakozzon a Mars felderítésén munkálkodó nemzetközi tudományos közösséghez. Az USA, Európa, Oroszország, India, és nemsokára az Emirátusok is köszönteni fogja Kínát, amint az ország megkezdi az izgalmas, egy éves tudományos küldetését a Marson. Jó utat, Tienven-1!”

A NASA az 1990-es évek óta már 4 rovert juttatott el a Marsra sikeresen. A kínai marsjáró a vörös bolygó morfológiai, geológiai szerkezetét, a vízjég jelenlétét és elterjedését, klímáját, és belső szerkezetét vizsgálja majd.

Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza elmondta: „Mivel Kínának ez az első próbálkozása, nem hinném, hogy sokkal előrébb jutnak majd, mint ahol jelenleg az USA jár. A Tienven-1 tudása leginkább ahhoz hasonlítható, amit a Viking-szondák tudtak.” A Viking-1 és-2 szondákat 1975-76-ban küldte a NASA a Marsra, a leszálló egységeik az elsők voltak, amelyek a bolygón landoltak, majd éveken át küldték haza a mérési adatokat.

Kína, miután kívülállóként végignézte az USA és a Szovjetunió versengését az űr meghódításáért, sok milliárd dollárnyi összeget fektetett saját, katonai irányítású űrprogramjába, különösen az utóbbi évtizedben fokozta a munkát. Az első kínai űrhajós (tajkonauta) 2003-ban jutott a világűrbe, több sikeres Hold-küldetés áll a hátuk mögött, két teszt-űrállomást is beindítottak, és 2022-re pedig saját hosszú távon működő űrállomást szeretne majd üzemeltetni.

A Marsra a Földről eddig indított több tucatnyi küldetés több mint fele sikertelen volt, így világos, hogy nem lesz könnyű dolguk a kínaiaknak, de ha landoltak, és hazaérkeznek az első fotóik a vörös bolygóról, akkor igazán nagy sikert könyvelhet el az ázsiai szuperhatalom.