Megörökítették a holdat, amelyen plazma hullik az égből
A Ganymedes a Jupiter egyik holdja, ahová 2019-ben érkezett meg a NASA űreszköze.
A Juno űrszonda 2019 decemberének végén a Jupiter mellett repülve közelítette meg a Ganymedes, a Naprendszer kilencedik legnagyobb égitestének északi pólusát. A Jovian Infrared Auroral Mapper (JIRAM) műszer által készített felvételek az első képek, melyeken a különleges objektum északi részei láthatóak – számol be a NASA.
Az egyetlen Merkúrnál nagyobb hold többnyire vízjégből épül fel. A szakértők úgy vélik, hogy az égitest elemezése nagyban hozzájárulhat a Jupiter 79 holdjának alaposabb megismeréséhez. A Ganymedes további érdekessége, hogy ez az egyetlen ismert hold, amely saját mágneses térrel rendelkezik, nem rendelkezik azonban légkörrel, így a pólusok felszínét folyamatosan bombázza a Jupiter magnetoszférájának plazmája. Ez jelentős hatást gyakorol a felszíni jégre.
Alessandro Mura, a római Olasz Asztrofizikai Intézet munkatársa és a Juno csapatának tagja szerint a JIRAM képei azt mutatják, hogy a plazmacsapadék befolyásolja a környező jeget. A jelenséget a Juno révén sikerült először megfigyelni. A helyi jég nem rendezetten kristályos szerkezetű, hanem amorf, és egészen más az infravörös képe, mint az egyenlítőnél fellelhető anyagnak.
A JIRAM fő feladata az, hogy 50-70 kilométerrel a Jupiter fellegei mögé tekintsen, a műszert azonban a környező holdak vizsgálatára is fel lehet használni. A 2019. decemberi manőver során 300 képet készítettek a Ganymedes felszínéről, az első felvételeket most tette közzé a NASA.
Új Tyrannosaurus-fajt azonosítottak Mexikóban
Az állat kisebb termetű volt az északabbra élő rokonainál, ám ennek ellenére is csúcsragadozó volt saját élőhelyén.
A kisebb sörös pohár kisebb fogyasztáshoz vezet
Az alkohol káros hatásait talán nem kell külön hangsúlyozni, így a fogyasztás mindennemű csökkentése jó hír egészségügyi szempontból is.
Önkénteseket keresnek Krausz Ferenc kutatási programjába
A H4H Programba már tízezer ember jelentkezett, de további alanyokra van szükség.
Egyre nő a rövidlátó gyerekek száma
A számok évtizedek óta emelkednek, 2050-re több mint 740 millió rövidlátó gyerek és kamasz lesz a világon.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
