Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Tudomány

Cél a zéró műanyaghulladék-kibocsátás

National Geographic Magyarország

Modellszámításokat végeztek a műanyagszennyezés jövőbeli alakulásáról, az intézkedések hatékonyságáról.

Forrás: Wikipedia

Egy nagy nemzetközi kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy miként alakul majd a jövőben a műanyagszennyezés kérdése, ehhez 2016-2040 közti időszakra vonatkozóan 5 különböző feltételezett helyzeten alapuló modellszámítást végeztek el. Az eredményeik részint elkeserítőek, részint biztatóak, a kutatásról a Science tudományos folyóirat számolt be.

A műanyaghulladék mennyisége az „eldobható” használati tárgyak, s ezekkel együtt az „eldobható” kultúra elterjedésével ugrott meg világszerte, az óriásit nőtt hulladékmennyiséggel a hulladékkezelők nem tudták felvenni a harcot. A becslések alapján évente 8 millió tonna nagy méretű műanyag kerül az óceánokba, és 1,5 millió tonna, ami már mikroműanyagként indul vízi útjára. A szárazföldek szennyezéséről egyelőre nincs olyan számítás, amely az óceánival összehasonlíthatóvá tenné azt. Azonban, ha a jelenlegi ütemben nő a műanyagok termelése és eldobása, akkor a jelen hulladékkezelési módozatok használatával a környezetbe jutó műanyag szemét mennyisége 2050-re megduplázódik.

A megoldások sokfélék lehetnek helyszínektől függően, de a két fő irány a hulladékkezelés átalakítása, illetve a műanyaggyártás csökkentése, a műanyag kiváltása alternatív anyagokkal.

A felméréshez kifejlesztett modell a P2O (Plastic-to-Ocean, vagyis Műanyagtól az óceánig) nevet kapta, és segítségével kiszámították a kommunális hulladékból eredő nagy méretű műanyagok s a különféle eredetű mikroműanyagok sorsát, valamint a kezelés hozzávetőleges költségeit. A számításokat kiterjesztették a műanyagok iránti növekvő igény, a növekvő népesség adataira, valamint hozzászámolták a hulladékkezelés költségeit, az adott terület és népesség földrajzi elhelyezkedését (tengertől való távolságát), illetve a népességek gazdasági helyzetét. A teljes komplex adatsort az öt következő szcenárió esetére modellezték:
1. minden marad a régiben;
2. begyűjtés és hulladéklerakás;
3. újrafeldolgozás;
4. csökkentés és helyettesítés;
5. a teljes rendszer átalakítása,
amelyben minden lehetséges lépést együttesen tesznek meg.
Az eredmények a különböző földrajzi régiók és gazdasági helyzetű országok tekintetében eltérnek, de globális szinten számítva, ha az összes lehetséges lépést megtesszük 2040-ig, a 2016-os szemétmennyiséghez képest 40 százalékkal csökkenthetjük a vizeinkbe jutó műanyag mennyiségét. Az arány a „minden marad a régiben” helyzetével számított mennyiséghez viszonyítva 78 százalékos csökkenést mutat. Számszerűsítve ez azt jelenti: ha azonnal nekilátunk az intézkedéseknek, a műanyagok halmozódása révén akkor is 710 millió tonna műanyag jut 2040-ig a vizekbe.

A természetben felhalmozódó műanyag mennyiségének további szaporodása ellen az egyedüli célravezető megoldást az jelenti, ha globálisan és összehangoltan csökkentjük a műanyagfogyasztást, növeljük a többször felhasználható műanyagok arányát, a szemét begyűjtését és újrahasznosítását, biztonságosabbá tesszük a szemétlerakókat, és újításokkal segítjük a műanyagok értékláncának rendszerét.

A jelenlegi tudásunk javát felhasználva tehát 78 százalékos csökkenést érhetnénk el 2040-re, ehhez azonban azonnal cselekedni kellene, amihez üzleti, kormányzati és lakossági döntésekre, tettekre egyaránt szükség van.

Hozzászólások

Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez

Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez

A kutatás hozzájárulhat a skizofrénia, a depresszió vagy az epilepszia kezeléséhez is.

Újabb meglepetést okozott a Szaturnusz legnagyobb holdja

Újabb meglepetést okozott a Szaturnusz legnagyobb holdja

A Titan nevű hold izgalmas tájai és különleges anyagai miatt régóta foglalkoztatja a szakértőket.

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A mintegy 225 kilométer széles 16 Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma.

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

A kisbolygó a jövőben több alkalommal is elhalad a Föld közelében, a kérdés az, hogy ezek mennyire lesznek közeliek.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket