Blanka, Bianka, Mór2020. október 25., vasárnap
Tudomány

Lehet-e retket termelni a Holdon?

National Geographic Magyarország

Mialatt sokan kovászt érleltek vagy épp csokoládés keksz sütésével kísérleteztek otthon a karantén idején, a NASA egyik kutatója a reteknevelés lehetőségeit vizsgálta a közeljövő holdutazásaihoz.

Forrás: Pixabay

Max Coleman a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL, Sugárhajtás Laboratórium) asztrobiológus kutatója, geológus és kémikus végzettségű, és arra szakosodott, hogy miként lehet más égitesteken az életnyomokat kimutatni. A koronavírus miatti karantén ideje alatt otthonában kísérletezett, és a NASA  JPL híroldala számolt be a fejleményekről.

Miért pont a hónapos retek? A kérdésre egyszerű a válasz: „Gyorsan kicsírázik, és már korábban is folytattak retekkel különféle űrbéli körülmények közt kísérleteket” – magyarázta Coleman. Régebben már kísérleteztek retek termesztésével a Nemzetközi Űrállomáson, most abban szeretne Coleman a kollégáival együtt a jövő űrhajósainak segíteni, hogy majd a holdi környezetben meg tudják termelni a saját élelmiszereiket.

Coleman és kollégái egészen más jellegű problémán dolgoztak, azonban annak a soron következő gyakorlati munkálatai a kötelező otthoni munkavégzés miatt félbeszakadtak. Aztán egy videókonferencia során kipattant Coleman fejéből a retektermelési ötlet, megvitatta szakértőtársaival a lehetőségeket, hogy gyakorlatilag tápanyag nélkül vajon miként lehet retket termelni, mi szükséges ehhez, és miként kísérletezhetnek majd vele a Holdon? A holdi nap, a Hold tengelyforgási ideje miatt két földi hétnek felel meg, ez pedig pont elegendő lesz ahhoz, hogy kiderüljön, mire megy a retek a holdi regolitba vetve majd.

Ami egy háztartásban megtalálható, és elegendő egy holdutazáshoz folytatott kísérlethez.
Forrás: NASA

Aztán az ötletet tettek követték, Coleman online rendelt egy csomag retekmagot, illetve virágültetéshez dísznek használt tiszta sivatagi homokot (ez utóbbi állt tápanyagmentességében a holdtalajhoz legközelebb a hozzáférhető alapanyagok közül). Egy eredetileg élelmiszert tartó, négy rekeszes kis dobozkát használt fel a kísérletekhez, ebbe ültette el a retekmagokat, majd rekeszenként különböző mennyiségű vízzel locsolta meg őket. Érdekes módon az csírázott ki leghamarabb, amelyik a legkevesebb vizet kapta! „Fontos eredmény volt már ez is önmagában, hisz azt is tudni szeretnénk, hogy mennyi az a minimális víz, amellyel még megnőhetnek a növények majd a Holdon, az ott folytatandó kísérlet során” – mondta Coleman.
A kutató a talaj nedvességtartalmát és annak párolgását is mérte, saját kezűleg készített elektródák segítségével: alufólia csíkot hajtott össze 4-5-rétűen, majd egy egyszerű, mindenki garázsában megtalálható akkumulátor teszterrel mérte meg a talaj ellenállását, ami a benne lévő víz mennyiségével arányos.

Mivel a jövő űrhajósai számára, akár a Hold, akár a Mars a célpont, fontos, hogy az ott jelen lévő anyagokból tudják a legtöbbet kihozni, ezért az élelmiszerek megtermelésében is a helyi talajból és helyi vízkészletekből kell majd gazdálkodni. Az ilyen kísérleteknek pont e módszerek kidolgozásában van szerepük. „Minél több helyben megtalálható dolgot fel tud az űrhajós használni, annál jobb hatásfokú a tevékenysége, hisz így nem kell a Földről odaszállítani ezeket az alapanyagokat” – magyarázta Coleman. Ha a Holdra küldendő üzleti alapú teherszállító járművek (CLPS) projektjéből indulnak ki, ott az a cél, hogy minél kisebb csomaggal kelljen útnak indítani majd az űrhajót, kisebb üzemanyag- és energiaigényű legyen egy-egy ilyen út. A retekmaggal a Holdon folytatandó kísérlethez is fel kell készülni arra, hogy minél kevesebb hozzávalót kelljen a Földről szállítani majd.
Ha eljut a Holdra a retekkísérlet, ez majd jól kiegészíti a Nemzetközi Űrállomáson a mikrogravitációs környezetben folyó növénytermesztési kísérleteket.

Az új funkciót kapott élelmiszeres dobozka a benne növekvő kísérleti retkekkel.
Forrás: NASA

„Itt a Földön nem tudunk persze megfelelő teszteket végezni, mivel nincs tökéletes holdtalajunk, de mindent megpróbálunk, amire csak lehetőség nyílik” – magyarázta Pamela E. Clark, aki a JPL „retek-csoportját” vezeti. Kutatótársaival, köztük Coleman-nel részleteiben megtervezik azt a kísérleti csomagot, amely majd a Holdra utazhat. Ehhez szükség lesz egy eszközre, ami a holdtalajt (amelyet regolitnak hívunk) belapátolja egy kis dobozba, ahol a retekmagot, vizet és levegőt hozzáadagolva megkezdhetik a két hetes kísérletet a Hold felszínén.  A kísérletek persze nem állnak meg az otthoni munkával: a JPL anyagilag is felkarolta az ötletet, amelyet szállításra kész formára alakítanak majd a kutatók.  A kutatók szeretnének egy kis kamerát is a csomagba helyezni, amelynek segítségével élőben is követhetik majd a retek fejlődését.

A Holdon az első növény egy, a kínai Csang’o-4 fedélzetén feljuttatott gyapotmag volt, amely, még a Földről vitt talajban kikelt, azonban a növényke a holdi éjszaka beköszöntével el is pusztult.

Hozzászólások

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket