Blanka, Bianka, Mór2020. október 25., vasárnap
Tudomány

Új térkép készült Nyugat-Európa talaj-radioaktivitásáról

National Geographic Magyarország

A talaj eróziójának felméréséhez referenciapontok szükségesek, és e célra a talajba került, emberi eredetű radioaktív elemek tökéletesen alkalmasak.

Forrás: Wikipedia

Az első atomrobbantás, 75 évvel ezelőtt, megkezdte azt a korszakot, amelyre évtizedeken át az emberi eredetű radioaktív elemek felhalmozódása vált jellemzővé. Ezeknek az elemeknek a mérése referenciát nyújt egy olyan talajeróziós vizsgálathoz, amelyet a svájci Bázeli Egyetem munkatársai végeznek. Ahhoz, hogy meg tudják állapítani, mikor mennyi erodálódott a különböző helyszínek talajából, precízen meg kell mérni, ezekben mennyi radioaktív cézium és plutónium található. A plutóniumot kizárólag a légköri atomrobbantások, a céziumot az atomrobbantásokon túl a csernobili katasztrófa adta hozzá a talajokhoz. Katrin Meusburger 1960-2009 közt a talajokba került radioaktív anyagok mennyiségét mérte fel Svájc, valamint Franciaország, Olaszország, Németország, és Belgium területén. A kutató, (aki a vizsgálatok idején a Bázeli Egyetem környezeti földtudományi kutatócsoportjában dolgozott) kollégáival a Scientific Reports tudományos folyóiratban közölte az eredményeket. „Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, különösen fontos volt ismerni, hol mennyi hullott ki a csernobili eredetű cézium-izotópból” – mondta a kutató. Az elkészült, és bárki számára hozzáférhetővé tett térképek nemcsak a talajerózió mérésében nyújtanak segítséget, hanem referenciaként szolgálnak egy esetleges későbbi radioaktív szennyeződés mértékének felméréséhez is.

A cézium-137-es izotóp eloszlása a talajok felső rétegében
Forrás: University of Basel

 

A vizsgálatokban füves területekről vett talajmintákat elemeztek, olyan helyszínekről, ahol nem volt tájátalakulás, és se nem fogyott, se nem halmozódott a talaj. A felső 20 centis réteget tartalmazó minták részletes felmérése lehetővé tette, hogy meg tudják különböztetni a cézium és a plutónium aránya alapján a szennyeződés eredetét, s ezzel annak időpontját. „A korábbi térképek alapján ilyen különbséget nem tudtunk tenni” – tette hozzá Meusburger.

Az eredmények alapján a kísérleti, főként a magaslégköri atomrobbantásokból eredő cézium nagyjából egyenletes eloszlást mutat, eltérést csak az ad, hogy egyes helyeken, mint pl. a francia Massif Central, az Ardennek, vagy Bretagne területén a nagyobb csapadékhozam miatt több mosódott ki az esővel a légkörből. Ennek az az oka, hogy ez a szennyezés globálisan a légkör magas rétegeibe jutott, és ezért a kihullás előtt eloszlott a bolygó körül. Ezzel szemben a csernobili baleset során sokkal kisebb magasságig jutottak csak a szennyezőanyagok, a troposzféra határa alatt maradtak, és az április-májusi időjárással járó záporok, elszórtan előfordult esők gyorsan kimosták a légkörből, de a kimosódás mértéke sem volt egységes. Nagyobb mennyiség halmozódott fel pl. az Alpok lábainál, Elzászban, Németország déli, és Olaszország északi részén.

Hozzászólások

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket