Elférhetett volna a tenyerünkben az ősi menyétféle

Gregory Retallack professzor tizenöt éve egy aprócska, mindössze négy centiméter hosszú koponyára bukkant az USA-beli Oregon állam északi részén.

Az Oregoni Egyetem kollégája magával vitte a ritkaságszámba menő leletet, ami csak a közelmúltban fedte fel titkait – az ehhez kapcsolódó vizsgálat eredményeit részletező tanulmányt a Zoological Journal of the Linnean Society publikálta.
Kezdetben úgy gondolták, hogy a kövület egy kisebb macskaféléé. A helyi múzeumban kiállított fosszília hamar felkeltette az intézményt meglátogató, akkoriban a kezdetleges úszólábúakkal foglalkozó Joshua Samuels paleontológus érdeklődését, így egy kutatás erejéig kölcsönkérte a leletet. Mint azt később az ottawai Canadian Museum of Nature munkatársai kiderítették, a megkövesedett maradvány egykori gazdája valójában az Észak-Amerikában egyik legkorábban megjelent menyétféle volt.
A Corumictis wolsani az oligocén ideje alatt, hozzávetőlegesen 25–28 millió évvel ezelőtt vadászhatott. Ekkortájt drasztikus változásokon esett át a környezet: a buja erdőségeket fokozatosan váltották fel a nyílt, füves térségek, melyeket többek között a prérikutyákra emlékeztető rágcsálók népesítettek be. A tudósok elmondása szerint a nyércek, vidrák és rozsomákok távoli rokonának étlapján gyakran szerepelhettek ezek a kis termetű állatok, különösen éles fogaival könnyűszerrel végezhetett áldozataival.

A mára letűnt ragadozó faji megnevezése a lengyel származású Mieczysław Wolsan számára állít örök emléket, aki széles körben elismert szakértőnek számít a Mustelidae család kihalt tagjait tanulmányozó őslénykutatók között.
Írta: Fejes Valentin