Kísérleti bizonyíték a Higgs-bozon két müonra való bomlásáról
Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.
A müon az elektron nehezebb társa, egyike azoknak az elemi részecskéknek, amelyeket az univerzum alapvető összetevőinek tartanak. Míg az elektronokat az elemi részecskék első családjába sorolják, a müon a második családba tartozik.
Nagyon ritka az a fizikai folyamat, amelyben a Higgs-bozon müonokra bomlik, csupán mintegy minden ötezredik Higgs-bozon teszi ezt.
Az új eredmények döntő fontosságúak a fizikai alapkutatásokban, mivel elsőként mutatják, hogy a Higgs-bozon kölcsönhatásban van az elemi részecskék második családjával – olvasható a CERN honlapján közzétett közleményben.
A CERN fizikusai a 2012-es felfedezése óta tanulmányozzák a Higgs-bozont, hogy feltárják tulajdonságait. A nagy hadronütköztetőben (LHC) folytatott proton-ütköztetésekben keletkező Higgs-bozon szinte azonnal szétesik (bomlik) más részecskékre. A Higgs-bozon tulajdonságai tanulmányozásának egyik fő módszere a különböző részecskékre való bomlás elemzése és gyakoriságuk vizsgálata.
A nagy hadronütköztető CMS-kísérlete a bomlásra háromszigmás bizonyítékot mutatott be, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a 700-hoz annak az esélye, hogy Higgs-bozon müonpárra való bomlása csak statisztikai fluktuáció. Az ATLAS-kísérlet kétszigmás eredményt hozott, ami egy a 40-hez esélyt jelent. A két eredmény kombinálása jóval három szigma fölé növeli a jelentőséget, ami a kutatók szerint erős bizonyítékkal szolgál a Higgs-bozon két müonra bomlására.
„A CMS-kísérlet csapata büszke arra, hogy sikerült a Higgs-bozon müonokra való bomlását ilyen érzékenységgel észlelni és megmutatni ezen folyamat első kísérleti bizonyítékát. Úgy tűnik, hogy a Higgs-bozon kölcsönhatásban van a második családba tartozó részecskékkel is, ami összhangban van a részecskefizikai standard modell előrejelzésével, ezt az eredményt tovább fogjuk finomítani a következő kísérletekből származó adatokkal” – idézte a CERN közleménye Roberto Carlint, a CMS-kísérlet vezetőjét.
Stresszelő hatású a nagyvárosi környezet
Egy új kutatás szerint a sűrűn beépített városi környezet, mint a felhőkarcolók közelsége növeli a stresszt és a szívveréseink számát.
A rövid orrú kutyák öröklött betegségei
A rövid orrú kutyák, például a francia és angol bulldogok rendkívül népszerűek, annak ellenére, hogy súlyos veleszületett betegségektől szenvednek.
A biológiailag lebomló PLA se környezetbarát
A PLA-t, vagyis a politejsav alapú műanyagot eddig ártalmatlannak vélték, azonban egy új kutatás ezzel ellentétes eredményre jutott.
Tömegmérés gravitációs lencsézéssel
Egy kutatócsoport egy kvazárt tartalmazó galaxis tömegét mérte meg gravitációs lencsehatás segítségével.
Emiatt esznek füvet a kutyák
Szinte minden kutyagazdi ismeri e szokásukat, a kutyák több mint 80 százaléka szokott rendszeresen legelni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
