Nagyobbá váltak a dingók az elmúlt 80 évben
Egy új ausztrál vizsgálatban azt is sikerült kideríteni, hogy mi miatt következett be ez a változás egyes helyeken.
Az Új-Dél-Walesi Egyetem és a Sydney-i Egyetem kutatói által készített felmérés szerint a dingók 6-9 százalékkal nagyobbá váltak az elmúlt 8 évtized alatt, ez nagyjából egy kilogramm testtömeg-növekedést jelent. A kutatásból világossá vált, hogy a növekedés csak egyes területeket érintett, ezért azt is ki kellett deríteni, hogy mi lehet ennek az oka.
A dingók kivadult kutyák Ausztráliában, az emberrel érkeztek a kontinensre és évezredek alatt váltak azzá a vadon élő és falkában vadászó csúcsragadozóvá, ami mind a természetes élővilág, mind az ember által tenyésztett haszonállatok számára veszélyt jelent. Éppen ezért számos helyen korlátozzák az egyedszámukat azzal, hogy mérget tartalmazó csalétkeket helyeznek ki – ezeket csak a dingók, vagy a szintén az ember által behurcolt, invazív rókák képesek csak elfogyasztani.
A Biological Journal of the Linnean Society folyóiratban közzé tett tanulmány szerint azokon a területeken alakult ki a nagyobb testméret, ahol méreggel ritkítják a dingóállományt. Több mint 600 dingó koponyaméretét összehasonlítva számították ki, hogy a nőstények 9, a hímek pedig 6 százalékkal váltak nagyobbá a mérget alkalmazó területeken, azóta, hogy ezt az irtási módszert 8 évtizeddel ezelőtt bevezették.
„Feltehetően azért alakult ki a nagyobb testméret, mert a méreggel ritkított állományú területeken nem kell olyan sok fajtársával versengenie a dingónak a táplálékért” – magyarázta Matthew Crowther, Sydney-i Egyetem adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője.
A mérget, a nátrium-fluoracetátot, vagyis az 1080 néven ismert szert általában húsdarabokba rejtve helyezik ki azokon a területeken, ahol túlzottan sok a dingó (vagy a róka), sokszor helikopterről. Több helyen, mint például a természetvédelmi területeken, és az őslakosok által birtokolt régiókban nem helyeznek ki mérget, ezeken a területeken nem változott a dingók testmérete.
A jelenség hasonló ahhoz, amit például a csótányok, vagy más, méreggel irtott rovarkártevők esetében is tapasztalni lehet: azok az állatok, amelyek túlélik a mérget, erősebbé, rezisztenssé válnak. „A beavatkozásainknak következményei vannak, ráadásul meglehetősen jól beláthatóak” – mondta Michael Letnik, az Új-Dél-Walesi Egyetem professzora, a tanulmány szerzője. A testméret-növekedés miatt a kihelyezett csalétkekben a méreg mennyiségét növelni kellett ahhoz, hogy hatékony maradjon a módszer.
A kutatók szeretnék felmérni, hogy milyen további ökológiai hatásai vannak a mérget tartalmazó csalétkek alkalmazásának, hiszen, ha a dingóállomány változott miatta, akkor ennek a változásnak is lesznek további, az élővilág más részére átgyűrűző következményei.