A Naprendszer legfurcsább kráterét vizsgálták

A hatalmas becsapódási kráter a Ceres nevű törpebolygón fekszik. Küldetése végén a Dawn 35 kilométerrel az égitest felszíne felett repült el, a mérnökök a szonda műszereit a kráterre fókuszálták. Korábbi vizsgálatok azt sugallták, hogy a mélyedésnél valamilyen geológiai folyamat hatására sós víz tör a felszínre.

A közelmúltban megjelent, a küldetés utolsó hónapjainak adatait vizsgáló hét tanulmány alapján a Ceres a vártnál tovább lehetett aktív – számol be a Space.com. Marc Rayman, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa és a misszió vezetője szerint a Dawn túlszárnyalta az elvárásokat, a küldetése végén született új felfedezések pedig méltó emléket állítanak az űreszköznek.

Az új tanulmányokban a szerzők az Occator-kráterre fókuszálnak. A 92 kilométer széles formáció nagyjából 22 millió éve alakult ki. Az egyik publikációban a szakértők a kráter geológiai történetét vázolják, és arra a megállapításra jutnak, hogy a kriovulkanizmus mintegy 9 millió éve kezdődhetett meg a mélyedésben, majd évmilliókon át folytatódott. A kutatók szerint ez a Naprendszerben egy kivételes vulkanizmus, hiszen egy olyan kisebb égitesten zajlik, amelyre nem hat jelentősen egy közeli, nagyobb objektum gravitációja.

Egy másik tanulmányban a szakértők egy olyan sót mutatnak be a Ceresen, amelyet eddig csak a Földön azonosítottak. Ez egy viszonylag rövid életű, néhány évszázadig fennmaradó anyag. Úgy tűnik, a Ceresen még a geológiai közelmúltban, esetleg még manapság is képződik ilyen só. Az egyik publikációban még azt is felvetik, hogy a kráter bizonyos sólerakódásainak egy része egy felszín alatti víztározóból származhat.

A szakértők bíznak benne, hogy idővel új misszió indul a Cereshez, melynek segítségével további részleteket fedhetnek fel a különleges objektumról.