Az öbölháború-szindróma nyomában

Az 1990-1991-es háború után sok veteránnál krónikus és több tünettel járó rendellenesség alakult ki.

A Georgetown Egyetem Orvostudományi Központjának csapata öbölháború-szindrómában (GWI) és krónikus fáradtság-szindrómában (CFS) szenvedő páciensek agyát elemezte – számol be az EurekAlert. Az eredmények alapján a két rendellenesség közepes erősségű testmozgás után eltérő, abnormális mintákat hoz létre az agyi aktivitásban. Úgy tűnik, a GWI és a CFS különböznek egymástól, a veteránoknak így egyedi kezelésre van szükségük.
A CFS az amerikaiak 0,2-2 százalékát érinti, míg a GWI az öbölháborúban szolgáló mintegy 700 ezer katona 25-30 százalékát. A két rendellenesség több tünete is hasonló, mindkettő kognitív és memóriát érintő zavarokkal, fájdalommal és fáradtsággal jár. Egyes szakértők eddig összefüggésbe hozták a két szindrómát, néhány kutató egyenesen úgy véli, hogy a CFS a GWI egyik tünetegyüttese.
A kutatók fMRI-vel vizsgálták a páciensek agyát. Az alanyokkal közepes erősségű testmozgást végeztettek, majd memória alapú feladatokat kellett megoldaniuk. A GWI-s pácienseknél a fájdalomfeldolgozó PAG nevű agyrégióban, illetve a finommotoros mozgást, az érzelmeket, a kognitív képességeket és fájdalmat befolyásoló kisagyban észlelték az aktivitás csökkenését. A CFS-es alanyoknál ezzel szemben a PAG mellett az agykéreg figyelmet és éberséget irányító részei voltak az érintettek.