Ezért halhatott ki a gyapjas orrszarvú
Az egykor Északkelet-Szibériában élő hatalmas állat 14 ezer éve tűnt el.
Svéd és orosz kutatók a közelmúltban 14 ősi állat DNS-töredékeit vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy nem az emberek idézték elő a gyapjas orrszarvú kihalását – számol be a ScienceAlert. A szakértők szerint a faj populációja egy évezreden át stabil maradt az emberek közelében, majd az utolsó jégkorszak vége felé hirtelen csökkenni kezdett egyedszámuk.
Love Dalen, a svéd Paleogenetikai Központ munkatársa úgy véli, a legvalószínűbb, hogy a 14 ezer évvel ezelőtti klímaváltozás hozta el az állatok eltűnését. Dalen és csapata a gyapjas orrszarvúk DNS-e alapján következtetett az egyedszám alakulására, egy faj genetikai változatosságát ugyanis alapvetően határozza meg a populáció nagysága.
A kutatók egy 18 ezer éve elpusztult példány teljes genomját rekonstruálni tudták. A kromoszómákat alapul véve arra jutottak, hogy ekkor a belterjesség még nem volt jellemző, a populáció pedig igen változatos volt. Egyéb egyedek révén a mitokondriális genomot is fel tudták mérni, ennek segítségével pedig következtetni tudtak a nőstények számára.
A térségbe az emberek mintegy 30 ezer éve érkeztek meg, és bár vadásztak az orrszarvúkra, populációjuk hosszú időn át stabil maradt, egészen addig, amíg meg nem indult a felmelegedés. A friss eredmények azt sugallják, hogy a gyapjas orrszarvú a környezeti átalakulás, és nem a vadászok miatt tűnt el, az elméletet ugyanakkor további bizonyítékokkal is alá kell még támasztani.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
