Hamuval és fűvel ágyaztak elődeink 200 ezer éve
200 ezer évvel ezelőtt élt elődeink egykori, igen észszerűen elkészített ágyára bukkantak rá egy dél-afrikai barlangban.
A dél-afrikai Witwatersrandi Egyetem adott hírt a rendkívüli felfedezésről, amelyben fajunk egészen korai időszakából fennmaradt, rendszeresen használt pihenőhely feltárásáról számoltak be. A Border-barlang jól ismert régészeti lelőhely, amelynek most egy 200 ezer éves rétegében bukkantak az egykori ágyak nyomaira, a felfedezés eredményeit a Science folyóirat közölte.
Az ágyakat egy, a barlang közelében, ma is élő fűféléből készítették, azonban, ami különlegessé teszi az ősi fekhelyeket: minden ágy alsó rétege hamu volt. Lyn Wadley, az egyetem régészprofesszora, az argentin, francia és belga közreműködőkkel zajlott kutatás vezetője elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy szándékosan helyezték el a füvet a hamurétegre, így pormentes, alulról jól szigetelt felületre fekhettek és a különféle csúszómászó rovarok is távol maradtak. Néhány esetben az fekvőhely alatti hamuréteg az előző ágy fűrétegének elégetésével készült, ezzel tették így tisztává és rovarmentessé a barlang aljzatát. Más alkalmak során a tűzrakóhelyből hordták szét a hamut az ágyaik aljához.”
Számos kultúrában használtak rovarriasztóként hamut, mivel ezen csak igen nehezen tudnak átmászni az állatok, és számos parazita egyszerűen kiszárad benne, a finom hamuszemcséktől eldugul a rovarok légzőnyílása és a csípéshez-szúráshoz használt szerve. Az egyik ősi fekhely maradványainak elemzéséből ki tudták deríteni, hogy a fűre egy erősen illatos, népi gyógyászatban alkalmazott fát, a Tarchonanthus camphoratust is elhelyeztek, e növényt a mai napig használják rovarriasztóként Kelet-Afrikában.
„Tudjuk, hogy az emberek nemcsak alváshoz, hanem munkához is használták a fűvel beszórt felületeket, mivel kőeszközök készítése után maradt darabkák is előkerültek ezekből. Apró, vörös és narancsszínű okkerszemcséket is találtunk, ezek vagy az emberek bőréről, vagy valamilyen tárgy felületéről dörzsölődhettek le” – tette hozzá Wadley.
A mai vadászó-gyűjtögető népek számára a tűzrakóhely közösségi színtér, az emberek gyakran körülötte alszanak, társas tevékenységgel járó házimunkát is a tűz mellett végeznek. A Border-barlangban a 200 ezertől 38 ezer évvel ezelőttig élt emberek is rendszeresen gyújtottak tüzet, az egymásra rakódott üledékrétegek alapján.
„A kutatásunk megmutatta, hogy már 200 ezer éve, közel ahhoz az időhöz, amikor a fajunk kialakult, az ember szándékosan gyújtotta és használta a tüzet, a hamut, a gyógyhatású növényeket azért, hogy tiszta, rovarmentes pihenőhelyet alakítson ki magának. Az ilyen módszerek kedvező egészségügyi hatásuk révén előnyére szolgáltak egy ilyen ősi kis közösségnek” – magyarázta Wadley.
Bár a vadászó-gyűjtögető csoportok igencsak mobilisak voltak, és ritkán tartózkodtak egy helyen pár hétnél tovább, a táborhely tisztán tartásával meg tudták hosszabbítani az ottlétük idejét.
Magyar szakértők segítettek az aszteroidavadász űrszonda fejlesztésében
A Hera célja a Didymos nevű kettős aszteroida vizsgálata.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
