A fiúk beoltása is szükséges a HPV okozta daganatok felszámolásához

Az akadémikus a HPV okozta daganatok megelőzésével foglalkozó szakmai kerekasztal koordinátoraként adott interjút az mta.hu-nak.

Mennyi hatása lehet egy HPV elleni oltási kampánynak a koronavírus-járvány második hullámának küszöbén? Most inkább az influenza elleni oltásra és a remélt Covid-oltásra figyelnek az emberek.
A Covid-19-, azaz a SARS-CoV-2-járvány az elmúlt hónapokban nagyon súlyos egészségügyi és gazdasági problémákat okozott világszerte. Érthető módon a járvány alapvetően meghatározta az egészségügy és a gazdaság erőforrásainak felhasználását, gyakran háttérbe szorítva egyéb – legalább ilyen fontos – egészségügyi tevékenységeket. A Covid-19 kapcsán is kiderült azonban, hogy a vírusfertőzésekkel szemben a megelőzéssel lehet a legeredményesebben védekezni, a már kialakult fertőzés, betegség gyógyítása nehezebb feladat.
Míg az elmúlt évszázadot a baktériumok elleni sikeres és kevésbé sikeres védekezés uralta, a 21. század egyik kiemelkedő fontosságú kihívása a vírusfertőzések és az általuk okozott megbetegedések legyőzése. A vírusok egy része „látványosabb”, heveny, sajnálatosan nemritkán halálos fertőzést okozhat, azonban több vírus „alattomosan”, lassan, szinte észrevétlenül okoz fertőzést, és vezet súlyos, gyakran halálos megbetegedéshez. Utóbbiak sajátos csoportját alkotják az onkogén, azaz daganatkeltő vírusok. Sokak számára ismertek a májgyulladást, hepatitiszt előidéző vírusok, közülük a B (HBV) és a C vírus (HCV), melyek májrákot is okozhatnak. A HBV-fertőzés ellen vakcinációval, a HCV ellen szűréssel és ún. direkt ható antivirális szerekkel való kezeléssel védekezhetünk.
Gyakoriságában az előbbit is meghaladó vírusfertőzés következménye a humán papillomavírus (HPV) okozta méhnyakrák. A citológiai vizsgálattal történő méhnyakrákszűrés nagymértékben csökkentette a betegség előfordulását, azonban az áttörést a HPV elleni vakcina népességi szintű alkalmazása jelentette. A másik lényeges fordulat a HPV-fertőzésekkel kapcsolatban annak a felismerése volt, hogy a vírus nemcsak méhnyakrákot okozhat, hanem fej-nyaki és a végbélnyílás körüli rákokat is, sőt újszülöttek is fertőződhetnek, és nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is érintheti. Mindez indokolja, hogy 11–14 éves lányok mellett a hasonló korú fiúk HPV-elleni oltása is megtörténjen.

Milyen összetételű a jelenleg népességi oltásra alkalmazott HPV elleni vakcina?
Jelenleg hazánkban a legmodernebb, 9 komponensű oltást alkalmazzák, mely 7 gyakori, daganatos megbetegedést okozó HPV-típus és 2 nemi szervi szemölcsöket okozó típus ellen nyújt védelmet. Az oltás nem tartalmaz sem élő vírust, sem a vírus örökítőanyagát, így nem képes sem fertőzést, sem betegséget, rákot okozni. Az oltóanyagban csak a géntechnológiával előállított vírusfehérje-részlet található, mely antigénként immunválaszt és védelmet vált ki.

Mit lehet tudni a vakcina hatékonyságáról?
A HPV elleni vakcinák alkalmazása óta több százmillió oltást végeztek, így az azóta eltelt időben sok információ gyűlt össze az oltások hatékonyságáról és mellékhatásairól. Ausztráliában például 2007-ben kezdték meg a 12–13 éves lányok oltását, majd 2013-ban a fiúkat is bevonták. Hazánkhoz hasonlóan itt is a 9 komponensű, a jelenleg a legszélesebb körű védettséget nyújtó oltást használják. Az oltásban szereplő HPV-típusok gyakoriságában jelentős, 92 százalékos csökkenést észleltek. A legfontosabb végpont a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok számának csökkenése, de ennek vizsgálatához jóval hosszabb időre van szükség, hiszen a kialakulásához évek, akár 1-2 évtizednyi idő is kell. Ausztráliában azonban már 7 év alatt felére csökkent a rákmegelőző állapotok és a méhnyakrák gyakorisága, ami igen ígéretes eredmény az oltás hatékonyságát illetően. Az Egyesült Királyságban az oltás bevezetését követő 8 éven belül 89 százalékkal csökkent a leggyakoribb HPV-típusok előfordulása a 19–21 éves oltott nők körében, Skóciában pedig 10 év alatt 89 százalékkal csökkent a méhnyakbetegségek száma az oltási programnak köszönhetően.

Mennyire biztonságos a HPV elleni oltás, milyen mellékhatások jelentkezhetnek?
A HPV-vakcinák biztonságosságával kapcsolatban már 2003 óta zajlottak klinikai vizsgálatok, és a mellékhatásokat folyamatosan monitorozzák. Ez idő alatt a vakcinával összefüggésbe hozható súlyos mellékhatásokra nem derült fény. Esetlegesen az oltás helyén bőrpír, duzzanat keletkezhet, enyhe fájdalom léphet fel, ritkábban allergiás reakciót, vakbélgyulladást, szívritmuszavart, szédülést észleltek az oltást követően. Idegrendszeri mellékhatást bizonyítottan nem észleltek.

A WHO vakcinabiztonsággal foglalkozó bizottsága 2007 óta vizsgálja a HPV-vakcinák biztonságosságát. 2017-es jelentésükben a HPV-vakcinák biztonságosságát kiemelkedően jónak minősítették, amit már korábban is említettünk.  A közelmúltban 838 ezer 9 komponensű oltás mellékhatásait elemezve az Amerikai Egyesült Államokban nem észleltek újabb biztonságossági problémát.

Miért 9–14 éves korban ajánlják a HPV elleni oltást?
Az oltást a szexuális élet megkezdése előtt célszerű beadni, emellett ebben az életkorban a legerősebb a szervezet immunválasza. A nemzetközi ajánlások is ezt az életkort javasolják, és számos országban ezt gyakorolják.

Mi a helyzet Magyarországon a HPV elleni oltással kapcsolatban?
Magyarországon először a 2 komponensű vakcina került forgalomba 2007-ben, majd 2015 óta a 9 komponensű. Az HPV elleni oltás 2014-ben került be az immunizációs programba, felmenő rendszer nélkül (tehát minden évben csak egy korosztály kap oltást). A rákos megbetegedések számának értékelhető csökkenése azonban csak 15-20 éves időintervallumban várható. Az oltás sikerességének korai jele lehetne a nemi szervi szemölcsök gyakoriságának csökkenése, de az ez ellen is hatásos 9 komponensű oltás még csak 2 éve került be az oltási programba. A hazai egészségügyi kormányzat 2014 óta biztosítja a hetedikes lányok számára térítésmentesen a HPV elleni vakcinát. Jelenleg mindenki más számára orvosi vény felírása mellett, térítés ellenében gyógyszertárban vásárolható meg a HPV elleni oltóanyag.

Mit javasol a szakma az idősebb lányok, esetleg fiúk oltásáról? Hány éves korig lehet és érdemes alkalmazni a vakcinát?
Az idősebb lányok és fiúk oltása is indokolt. A vakcinát bármely életkorig lehet alkalmazni, a szexuális aktivitással összefüggésben. Harminc év felett érdemes azért egy HPV-típuskimutatást is végeztetni, mielőtt beadásra kerül az oltóanyag.

Miért lenne fontos a fiúk bevonása a HPV elleni oltási kampányba?
A HPV-fertőzés átvitelében a férfiaknak jelentős a szerepük. A fiúk oltásának célja – amellett, hogy a társukat is védik a HPV-fertőzéssel szemben –, hogy saját megbetegedésüket is elkerüljék. Hangsúlyozni kell, hogy a HPV a szájüreg-garat-gége, a gáttájék és a férfi nemi szervek rosszindulatú daganatainak kiváltásában is közrejátszik, melyek közül az első ráktípus a férfiakat nagyobb gyakorisággal érinti, mint a nőket. Emellett az életet ugyan nem veszélyeztető, de sok kellemetlenséget okozó fertőző szemölcsök kialakulásáért és fertőzőképességéért is a HPV okolható. Számos országban ezért – a lányokhoz hasonlóan – az azonos korú fiúk oltását is végzik. Jelenleg 107 ország nemzeti immunizációs programjának része a HPV elleni oltás, és 39 országban már a fiúkat is bevonták az oltási programba.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (Food and Drug Administration, FDA) 2020 júniusában engedélyezte a Gardasil 9 vakcina használatát a középgarat rákos betegségeinek megelőzésére is. Az oltás európai törzskönyvében ez még nem szerepel, de az engedélyeztetés folyamatban van: várhatóan Európában és így Magyarországon is kibővül majd az oltás javallatainak köre a középgarat daganatainak megelőzésével is.
A HPV elleni védőoltások bevezetése és a széles körű oltási programok indítása óta elég hosszú idő telt el ahhoz, hogy megbízható, mérhető adataink legyenek a vakcina való életben látható hatékonyságáról és biztonságosságáról. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) és az Európai Rák Szervezet (European Cancer Organization, ECCO) 2019-ben megfogalmazott célkitűzése, hogy néhány évtizeden belül felszámolják a méhnyakrákot és a HPV okozta többi daganatot.

Milyen további intézkedésekre volna ehhez szükség?
A WHO ajánlása alapján ennek a célnak a megvalósításához 3 fő lépésen át vezet az út. 2030-ig minden európai ország nemzeti immunizációs programjában be kellene vezetni mindkét nem, a lányok és a fiúk HPV elleni oltását, és mindkét nem esetében el kellene érni a 90 százalékos átoltottságot. A nők legalább 70 százalékának kellene rendszeresen, legalább 5 évente HPV-szűrésen részt vennie.
Magyarországon jelenleg csak a lányok részesülnek ingyenes védőoltásban. A 7. osztályos lányok hazai átoltottsága a program 2014-es bevezetése óta 70-75 százalékról 80 százalék fölé növekedett. Csak a nők HPV elleni oltása esetén azonban évtizedekre lenne szükség a méhnyakrák eliminációjához. A fiúk bevonása az oltási programokba további 40 százalékkal csökkentheti a méhnyakrák, illetve a hüvely és a szeméremtest rákjainak előfordulását.