A sztratoszféra szelei az Egyenlítőtől a Déli-sarkig hatnak

A kutatók először találtak antarktiszi bizonyítékot arra, hogy a kvázi-kéteves oszcillációnak (QBO) hívott légköri áramlási rendszer eredete a trópusok feletti sztratoszféra szeleihez köthető, számolt be a Phys.org. A felfedezés kiemeli, hogy mennyire fontosak a trópusok magaslégköri szelei a távoli sarkvidék, különösen a sarki örvény számára, amely a közepes szélességeken a különösen hideg időjárási események kialakulásáért lehet felelős. A kutatók a felfedezett összefüggéseket felhasználhatják a bolygó klímája jobb megértéséhez és hatékonyabb modellezéséhez is.

Zimu Li a Coloradói Egyetem (Boulder) szakembere, és az összefüggéseket feltáró kutatócsoport korábbi vezetője elmondta: „Már értjük, hogy az egyenlítői térség feletti légkörzési mintázatok miként terjednek ki egészen a távoli sarkvidékig, olyan kapcsolatrendszert ismerhettünk meg, amelynek létéről korábban elképzelésünk se volt. Ennek köszönhetően gyarapodik a tudásunk a nagyléptékű légkörzési rendszerek működéséről is, s megérthetjük, hogy egy adott helyszín feletti légkör viselkedése miként terjed tova az egész bolygón.”

A QBO hatására az Egyenlítő felett a sztratoszféra szelei kb. kétévente irányt váltanak, keletiesből nyugatiasra, majd vissza. Kiderült a vizsgálatokból, hogy a sarkvidék feletti sarki örvény kiterjedése megnő, amikor a QBO keleties fázisban van, és összezsugorodik, amikor nyugatiasra fordul.

A felfedezést az tette lehetővé, hogy a légkör magasabb rétegeinek nehézségi hullámait lidarral vizsgálhatták a hosszú sarkvidéki éjszakában, és a sztratoszféra szelei e hullámok mintázatában és erősségében észlelt változásként mutatkoznak meg.