Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé2020. október 28., szerda
Tudomány

Bepillanthatunk néhány állati múmia belsejébe

National Geographic Magyarország

Roncsolásmentes technológiával, kiváló felbontásban vizsgáltak meg néhány egyiptomi állatmúmiát.

Forrás: Swansea University

A Swansea-i Egyetem professzora, Richard Johnston vezetésével 3 dimenziós röntgenfelvételeket készítettek egy kígyó, egy macska és egy madár 2000 éves múmiájáról, amelyek az egyetem Egyiptomi Gyűjteményének részét képezik. A múmiákról, amelyekről korábban csak annyit tudtak megállapítani, hogy milyen állatot őriztek meg e módon, most microCT vizsgálat segítségével igen bőséges ismeretanyagot szereztek az angol kutatók, e módszerrel az orvosi vizsgálatokra használt CT-hez képest százszor jobb felbontású képet nyerhetnek. A normál röntgenkép csak 2 dimenziós, az orvosi CT, bár 3 dimenziós, de kis felbontású felvételt ad csupán. A microCT módszerét leginkább az anyagtudományokban használják, ahol egyes tárgyak belső felépítését mikroszkopikus szinten lehet így vizsgálni. A múmiákat az egyetem Haladó Anyagtudományi Létesítményének műszerével tudták megvizsgálni, az eredményeket a Scientific Reports tudományos folyóiratban ismertették.

A macskamúmia részletes képe, az állkapocs és a fogak vizsgálatát is lehetővé tette
Forrás: Scientific Reports

Sokféle céllal mumifikáltak állatokat az egyiptomiak, a leggyakoribb az áldozati ajándék készítése volt, ezeket az emberek egyes istenek templomaiban vásárolták meg és helyezték el őket. Gyakran az áldozatnak szánt állatokat szándékosan e céllal tenyésztették, a templomok papjai ölték le őket és balzsamozták be a testüket, mintegy 70 millió állatot mumifikáltak ezért az ókori Egyiptomban.

A most elvégzett vizsgálatok szerint a múmia egy 4-5 hónapos kismacskát rejt, amelynek megvoltak még egyes tejfogai és egyes csontvégei se csontosodtak át egészen. A madármúmia leginkább egy vörös vércsére hasonlít, mérete és alakja alapján, s olyan részletek is felismerhetőek benne, mint a madár zúzája. A kígyómúmia, amelyről ovális csomagolása nem sokat árult el külsőre, azonban a részletgazdag felvételekből kiderült, hogy egy egyiptomi kobra rejtőzik a csomag belsejében. Ez az állat is fiatal, a teljes hossza 85 centi volt (az újszülött kígyó 33 centi, a kifejlett 240 centi átlagosan), a kígyó testében felismerhetőek voltak annak meszesedett veséi. A kígyó szájában a mumifikáláskor használt nátron darabját is azonosítani tudták a felvételek alapján.

A madár nagy valószínűséggel egy vörös vércse volt, sajnos a csőrét utólag ért sérülések a 100 százalékos azonosítást nem tették lehetővé.
Forrás: Scientific Reports

 

„A microCT segítségével több mint 2000 év elteltével is hatékonyan meg tudjuk vizsgálni ezeket az egyiptomi állatokat” – mondta Richard Johnston professzor. „A rendkívüli felbontásnak köszönhetően bizonyítékokat szereztünk az állatok egykori életéről, arról, hogy miként tarthatták őket, és a haláluk valószínűsíthető körülményeiről is. A munkánk, ezzel az igen új tudományos vizsgálati technológiával megmutatta, mi mindent megtudhatunk a régmúltról.”

Dr. Carolyn Graves-Brown, az egyetem Egyiptomi Gyűjteményének kurátora elmondta: „A mérnökök, régészek, egyiptológusok és biológusok együttműködése megmutatta, micsoda értéket teremt, ha különböző szakterületek képviselői együtt tudnak dolgozni. A közös munka révén részleteket tudhattunk meg az állatok mumifikálásáról, a vallásról, és az állat-ember viszonyokról az ókori Egyiptomban.

A fiatal kobra maradványain az “‘e'” jelű részen zöld színnel láthatóak a kígyó veséi, amelyek erős meszesedés jeleit viselték. Ez arra utal, hogy a kígyó életében nem kapott elég folyadékot.
Forrás: Scientific Reports

 

A csontok vizsgálata alapján a kutatók valószínűnek tartják, hogy a kígyó és a macska életét is a gerincük eltörésével oltották ki. A kígyót – ezt már más kígyómúmia vizsgálata alapján is megállapították – ostorcsapás-szerű mozdulattal pusztíthatták el, a farkuknál fogva, a kígyókat ma is e módon szokták elpusztítani. Mivel a kígyó állkapcsai tátva vannak, ezért úgy vélik a kutatók, hogy a nátront a szájmegnyitási szertartás során helyezték be, és nem véletlenül került oda a mumifikálás során. A meszes vesék arra utalnak, hogy az állat valószínűleg túl kevés vizet kapott élete során, hasonló betegséget a mai, rosszul tartott házi kedvenc kígyóknál is gyakran lehet látni. A kobra méregfogai hiányoztak, ezeket valószínűleg az állat bebalzsamozása előtt távolították el, hogy ne okozzanak sérülést a múmiakészítőknek.
A tetemeken a későbbiek során is keletkeztek sérülések, ezek viszont már az állatok halálát követőek, talán pont a mumifikálás során jöttek létre.

A három vizsgált múmia így néz ki, a vizsgálatok semmi beavatkozással nem jártak, így sértetlenek is maradtak. A mérce 1 centis beosztású.
Forrás: Scientific Reports

 

A számtalan feltárult részlet elsődlegesen a vizsgálati módszer sikeres alkalmazhatóságáról árulkodott, olyan részleteket árultak el a maradványok, amelyekre más módon nem derülhetett volna fény, így a módszer előtt nagy jövő áll még. Ráadásul az így kinyert adatokat közvetlenül átfordíthatják 3D nyomtatás alapjává is, vagyis a megtalált részleteket akár nagyítva is kinyomtathatják, további tanulmányozás céljára.

Hozzászólások

Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

A SpaceX magánvállalat egyik terve az, hogy Starlink néven egy hatalmas műholdflottát hozzon létre.

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

A koronavírus ellen termelt antitestek szintje „egészen gyorsan" csökken a megfertőződést követően - állapították meg brit szakemberek.

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

A korábbi vizsgálatok csupán a sarkvidékek örök sötétségbe burkolt krátereiben mutatták ki a víz jelenlétét.

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve, a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakál jelenlétének felderítésére.

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket