Bepillanthatunk néhány állati múmia belsejébe

A Swansea-i Egyetem professzora, Richard Johnston vezetésével 3 dimenziós röntgenfelvételeket készítettek egy kígyó, egy macska és egy madár 2000 éves múmiájáról, amelyek az egyetem Egyiptomi Gyűjteményének részét képezik. A múmiákról, amelyekről korábban csak annyit tudtak megállapítani, hogy milyen állatot őriztek meg e módon, most microCT vizsgálat segítségével igen bőséges ismeretanyagot szereztek az angol kutatók, e módszerrel az orvosi vizsgálatokra használt CT-hez képest százszor jobb felbontású képet nyerhetnek. A normál röntgenkép csak 2 dimenziós, az orvosi CT, bár 3 dimenziós, de kis felbontású felvételt ad csupán. A microCT módszerét leginkább az anyagtudományokban használják, ahol egyes tárgyak belső felépítését mikroszkopikus szinten lehet így vizsgálni. A múmiákat az egyetem Haladó Anyagtudományi Létesítményének műszerével tudták megvizsgálni, az eredményeket a Scientific Reports tudományos folyóiratban ismertették.

A macskamúmia részletes képe, az állkapocs és a fogak vizsgálatát is lehetővé tette

Forrás: Scientific Reports

Sokféle céllal mumifikáltak állatokat az egyiptomiak, a leggyakoribb az áldozati ajándék készítése volt, ezeket az emberek egyes istenek templomaiban vásárolták meg és helyezték el őket. Gyakran az áldozatnak szánt állatokat szándékosan e céllal tenyésztették, a templomok papjai ölték le őket és balzsamozták be a testüket, mintegy 70 millió állatot mumifikáltak ezért az ókori Egyiptomban.

A most elvégzett vizsgálatok szerint a múmia egy 4-5 hónapos kismacskát rejt, amelynek megvoltak még egyes tejfogai és egyes csontvégei se csontosodtak át egészen. A madármúmia leginkább egy vörös vércsére hasonlít, mérete és alakja alapján, s olyan részletek is felismerhetőek benne, mint a madár zúzája. A kígyómúmia, amelyről ovális csomagolása nem sokat árult el külsőre, azonban a részletgazdag felvételekből kiderült, hogy egy egyiptomi kobra rejtőzik a csomag belsejében. Ez az állat is fiatal, a teljes hossza 85 centi volt (az újszülött kígyó 33 centi, a kifejlett 240 centi átlagosan), a kígyó testében felismerhetőek voltak annak meszesedett veséi. A kígyó szájában a mumifikáláskor használt nátron darabját is azonosítani tudták a felvételek alapján.

A madár nagy valószínűséggel egy vörös vércse volt, sajnos a csőrét utólag ért sérülések a 100 százalékos azonosítást nem tették lehetővé.

Forrás: Scientific Reports

„A microCT segítségével több mint 2000 év elteltével is hatékonyan meg tudjuk vizsgálni ezeket az egyiptomi állatokat” – mondta Richard Johnston professzor. „A rendkívüli felbontásnak köszönhetően bizonyítékokat szereztünk az állatok egykori életéről, arról, hogy miként tarthatták őket, és a haláluk valószínűsíthető körülményeiről is. A munkánk, ezzel az igen új tudományos vizsgálati technológiával megmutatta, mi mindent megtudhatunk a régmúltról.”

Dr. Carolyn Graves-Brown, az egyetem Egyiptomi Gyűjteményének kurátora elmondta: „A mérnökök, régészek, egyiptológusok és biológusok együttműködése megmutatta, micsoda értéket teremt, ha különböző szakterületek képviselői együtt tudnak dolgozni. A közös munka révén részleteket tudhattunk meg az állatok mumifikálásáról, a vallásról, és az állat-ember viszonyokról az ókori Egyiptomban.

A fiatal kobra maradványain az „‘e'” jelű részen zöld színnel láthatóak a kígyó veséi, amelyek erős meszesedés jeleit viselték. Ez arra utal, hogy a kígyó életében nem kapott elég folyadékot.

Forrás: Scientific Reports

A csontok vizsgálata alapján a kutatók valószínűnek tartják, hogy a kígyó és a macska életét is a gerincük eltörésével oltották ki. A kígyót – ezt már más kígyómúmia vizsgálata alapján is megállapították – ostorcsapás-szerű mozdulattal pusztíthatták el, a farkuknál fogva, a kígyókat ma is e módon szokták elpusztítani. Mivel a kígyó állkapcsai tátva vannak, ezért úgy vélik a kutatók, hogy a nátront a szájmegnyitási szertartás során helyezték be, és nem véletlenül került oda a mumifikálás során. A meszes vesék arra utalnak, hogy az állat valószínűleg túl kevés vizet kapott élete során, hasonló betegséget a mai, rosszul tartott házi kedvenc kígyóknál is gyakran lehet látni. A kobra méregfogai hiányoztak, ezeket valószínűleg az állat bebalzsamozása előtt távolították el, hogy ne okozzanak sérülést a múmiakészítőknek.
A tetemeken a későbbiek során is keletkeztek sérülések, ezek viszont már az állatok halálát követőek, talán pont a mumifikálás során jöttek létre.

A három vizsgált múmia így néz ki, a vizsgálatok semmi beavatkozással nem jártak, így sértetlenek is maradtak. A mérce 1 centis beosztású.

Forrás: Scientific Reports

A számtalan feltárult részlet elsődlegesen a vizsgálati módszer sikeres alkalmazhatóságáról árulkodott, olyan részleteket árultak el a maradványok, amelyekre más módon nem derülhetett volna fény, így a módszer előtt nagy jövő áll még. Ráadásul az így kinyert adatokat közvetlenül átfordíthatják 3D nyomtatás alapjává is, vagyis a megtalált részleteket akár nagyítva is kinyomtathatják, további tanulmányozás céljára.