Mit ettek az emberősök 2-3 millió éve?

A George Washington Egyetem számolt be arról a vizsgálatról, amelyben két kutatójuk, Enquye Negash és Jonathan Wynn vezetésével egy-egy nemzetközi csoport mérte fel elődeink és a velük együtt élő állatok étrendjét, s az ehhez köthető életmódbeli változásokat. Az eredmények két külön tanulmányban az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelentek meg.

Az elmúlt 1-3 millió évben, az etióp Omo folyó völgyében (amely a hominidák kövületei miatt világörökségi helyszín) élt, 9 családba tartozó számtalan növényevő emlős fogazatának stabilizotóp-arányait vizsgálták meg, több mint 1000 fog felmérésével. Az emberelődökkel párhuzamosan élt növényevő állatok nagyon sokat elárulnak azokról a környezeti körülményekről, amelyek az ember evolúcióját is alakították. A terület kőzetrétegeiben az emberelődök sora őrződött meg, Australopithecus, Paranthropus, Homo fajok egyaránt megtalálhatóak az etióp lelőhelyen, az étrendi vizsgálatokat 86 emberelőd fogain végezték el.

A szénizotópok attól függően épülnek be az egyes növényekbe, hogy az adott növény milyen típusú fotoszintézist alkalmaz, ez pedig jellemző az eltérő növényekre, így megkülönböztethetőek pl. a fűfélék vagy a fásszárúak adta táplálék izotópjai. Az izotópok a fogzománcból kivonhatóak, és árulkodóak az adott élőlény étrendjét illetően.
Az állati vizsgálatokból két nagy átállási periódusra derült fény, 2,7 és 2 millió évvel ezelőtt, amikor a C3 típusú (erdei jellegű) étrendről egyre jelentősebb C4 típusú (füves jellegű) étrendre álltak át a növényevők, és a területen fokozatosan nyílt szavanna jellegű növényzet vette át az uralmat. Bár alapvetően a nyílt szavanna felé mozdult a környezet növénytakarója, számos emlős továbbra is vegyes (erdei és szavannai) étrenden volt, így voltak megmaradó erdők is. A vizsgált emlőscsaládok tülkösszarvúak, lófélék, disznófélék, kapafogú őselefántok, elefántfélék, orrszarvúfélék, cerkóffélék, vízilófélék és zsiráffélék voltak.

Az emberelőd is étrendet váltott, mintegy 2,37 millió éve tért át a több C4 típusú fotoszintézist folytató, vagyis zömmel fűfélékből álló növényekre, illetve ezeket legelő állatok húsára, s ugyanekkor a csontmaradványok vizsgálata is változást sugallt: átalakult pl. az emberelőd állkapcsának felépítése. A 2,37 millió évvel ezelőtti átalakulás nemcsak a Paranthropust érintette, hanem a többi emberelődfajt is. A környezeti változások az emberelődök életmódját és anatómiai felépítését egyaránt befolyásolták, így a korábbi emberősök részben erdei életmódhoz alkalmazkodott külleme és viselkedése helyett a nyílt területek és az ott megtalálható élelemforrások hasznosítása vált fontosabbá.
A most feltárt adatok olyan periódusról adtak információt, amely a korábban alaposan vizsgált Turkana-medence emberelőd maradványainak adataiból hiányzó korszakot öleltek át, így sokkal teljesebbé is vált az őseink étrendjének változásáról rendelkezésre álló információ.