Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé2020. október 28., szerda
Tudomány

A csirkék agya zsugorodik a háziasítás során

National Geographic Magyarország

Háziasítási kísérletet végeztek a csirke még ma is élő ősével.

Forrás: Linköping University / Per Jensen

Bolygónk legnagyobb egyedszámú madara, amely mintegy 20 milliárdos népességével az emberiség fehérjeigényének kielégítésében végtelenül fontos szerepet játszik, egy új kutatás szerint kisebb agyú lett a háziasításkor. A svéd Linköpingi Egyetem kutatói háziasítási kísérletet végeztek: a házi csirkéink őseit, vadon ma is élő vörös dzsungeltyúkokat (Gallus gallus) fogtak be és tenyésztettek tovább.
Talán sokan ismerik a Beljajev-féle rókakísérleteket, amelyek során pusztán a rókák szelídsége alapján végzett szelektív tenyésztéssel teljesen megváltozott küllemű és szaporodási ciklusú „házi” rókák jöttek létre pár generáció alatt. Hasonlóan izgalmas eredmények születtek most a svéd kísérletekből is: a szelídségük alapján tovább tenyésztett dzsungeltyúkok testmérethez viszonyított agymérete csökkent.

Az egyetem szakemberei, Per Jensen etológus professzor, és Rebecca Katajamaa biológus doktorandusz állatkertekben élő dzsungeltyúkkal indították a kísérletet, és 10 generáción át külön-külön tenyésztették az embertől legkevésbé félő, s a legjobban félő egyedeket, minden generációból kiválasztva ezeket. A méréseket aztán a 9. és a 10. generáció egyedein végezték el. A legkevésbé félénk csirkék agytörzse (amely többek közt a stresszreakciókért is felelős) csökkent legfeltűnőbb mértékben.
Viselkedésbeli kísérleteket is végeztek a kutatók, hogy kiderítsék, vajon a madarak tanulási képességeit miként befolyásolta a háziasítás folyamatát utánzó szelektív tenyésztés hatására létrejött agyi eltérés. Az egyik ilyen vizsgálatban azt mérték fel, hogy a csirkék mennyire gyorsan voltak képesek hozzászokni egy félelmetesnek tűnő, ám ártalmatlan dologhoz – ez esetben egy villogó fényforráshoz. A szelídebb csirkék hamarabb megszokták ezt, és aztán nem mutattak félelmi reakciókat.

„Úgy véljük, hogy a hozzászokás gyorsasága az ember közelében élő csirkék számára előnyös, hisz mellettünk a mindennapi életben számos ijesztő és ismeretlen dologgal találkozhatnak, amelyek viszont rájuk nézve nem veszélyesek” – magyarázta Rebecca Katajamaa.Másik kísérletben a dzsungeltyúkok asszociatív tanulási képességét mérték fel, de ebben nem volt különbség a szelíd és nem szelíd madarak közt.

Azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a változás az agyban bekövetkezett méret- és arányeltolódás miatt alakult-e ki, ezt a későbbiekben szeretnék majd tovább vizsgálni a svéd kutatók.

A testi változások egy részét már korábban felismerték, például azt, hogy a szelídebb voltuk miatt továbbtenyésztett dzsungeltyúkok számos olyan tulajdonságot mutattak, amelyek a 10 ezer éve háziasított csirkékre jellemzőek: nagyobbak az utódaik, nagyobb tojásokat tojnak, és már ekkor feltűnt az agy egyes részeinek arányában bekövetkezett változás.

„A kutatásunk nemcsak arra világít rá, hogy a csirkék, illetve jó eséllyel más állatok háziasítása során milyen folyamatok zajlanak, hanem esetleg még arra is következtethetünk, hogy az agy szerkezete miként függ össze az egyes egyedek vagy fajok eltérő viselkedésével” – tette hozzá Jensen professzor. A kutatásról a Royal Society Open Science folyóiratában számoltak be a svéd szakemberek.

Hozzászólások

Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

A SpaceX magánvállalat egyik terve az, hogy Starlink néven egy hatalmas műholdflottát hozzon létre.

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

A koronavírus ellen termelt antitestek szintje „egészen gyorsan" csökken a megfertőződést követően - állapították meg brit szakemberek.

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

A korábbi vizsgálatok csupán a sarkvidékek örök sötétségbe burkolt krátereiben mutatták ki a víz jelenlétét.

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve, a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakál jelenlétének felderítésére.

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket