A csirkék agya zsugorodik a háziasítás során

Háziasítási kísérletet végeztek a csirke még ma is élő ősével.

Bolygónk legnagyobb egyedszámú madara, amely mintegy 20 milliárdos népességével az emberiség fehérjeigényének kielégítésében végtelenül fontos szerepet játszik, egy új kutatás szerint kisebb agyú lett a háziasításkor. A svéd Linköpingi Egyetem kutatói háziasítási kísérletet végeztek: a házi csirkéink őseit, vadon ma is élő vörös dzsungeltyúkokat (Gallus gallus) fogtak be és tenyésztettek tovább.
Talán sokan ismerik a Beljajev-féle rókakísérleteket, amelyek során pusztán a rókák szelídsége alapján végzett szelektív tenyésztéssel teljesen megváltozott küllemű és szaporodási ciklusú „házi” rókák jöttek létre pár generáció alatt. Hasonlóan izgalmas eredmények születtek most a svéd kísérletekből is: a szelídségük alapján tovább tenyésztett dzsungeltyúkok testmérethez viszonyított agymérete csökkent.
Az egyetem szakemberei, Per Jensen etológus professzor, és Rebecca Katajamaa biológus doktorandusz állatkertekben élő dzsungeltyúkkal indították a kísérletet, és 10 generáción át külön-külön tenyésztették az embertől legkevésbé félő, s a legjobban félő egyedeket, minden generációból kiválasztva ezeket. A méréseket aztán a 9. és a 10. generáció egyedein végezték el. A legkevésbé félénk csirkék agytörzse (amely többek közt a stresszreakciókért is felelős) csökkent legfeltűnőbb mértékben.
Viselkedésbeli kísérleteket is végeztek a kutatók, hogy kiderítsék, vajon a madarak tanulási képességeit miként befolyásolta a háziasítás folyamatát utánzó szelektív tenyésztés hatására létrejött agyi eltérés. Az egyik ilyen vizsgálatban azt mérték fel, hogy a csirkék mennyire gyorsan voltak képesek hozzászokni egy félelmetesnek tűnő, ám ártalmatlan dologhoz – ez esetben egy villogó fényforráshoz. A szelídebb csirkék hamarabb megszokták ezt, és aztán nem mutattak félelmi reakciókat.
„Úgy véljük, hogy a hozzászokás gyorsasága az ember közelében élő csirkék számára előnyös, hisz mellettünk a mindennapi életben számos ijesztő és ismeretlen dologgal találkozhatnak, amelyek viszont rájuk nézve nem veszélyesek” – magyarázta Rebecca Katajamaa.Másik kísérletben a dzsungeltyúkok asszociatív tanulási képességét mérték fel, de ebben nem volt különbség a szelíd és nem szelíd madarak közt.
Azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a változás az agyban bekövetkezett méret- és arányeltolódás miatt alakult-e ki, ezt a későbbiekben szeretnék majd tovább vizsgálni a svéd kutatók.
A testi változások egy részét már korábban felismerték, például azt, hogy a szelídebb voltuk miatt továbbtenyésztett dzsungeltyúkok számos olyan tulajdonságot mutattak, amelyek a 10 ezer éve háziasított csirkékre jellemzőek: nagyobbak az utódaik, nagyobb tojásokat tojnak, és már ekkor feltűnt az agy egyes részeinek arányában bekövetkezett változás.
„A kutatásunk nemcsak arra világít rá, hogy a csirkék, illetve jó eséllyel más állatok háziasítása során milyen folyamatok zajlanak, hanem esetleg még arra is következtethetünk, hogy az agy szerkezete miként függ össze az egyes egyedek vagy fajok eltérő viselkedésével” – tette hozzá Jensen professzor. A kutatásról a Royal Society Open Science folyóiratában számoltak be a svéd szakemberek.