Egymáson okoznak árapályt a Jupiter holdjai

Egy friss tanulmány alapján a Jupiter egyes holdjai erős gravitációs kölcsönhatásban állnak, ez pedig jelentős árapály hatást okozhat felszín alatti tengereikre – írja a Space.com. A kutatók szerint ez a folyamat akár több belső hőt is létrehozhat az objektumokon, mint a Jupiter tömegvonzása.

Hamish Hay, az Arizonai Egyetem Hold- és Bolygótudományi Laboratóriumának munkatársa és a csapat vezetője szerint ez meglepő, hiszen a Jupiter a rendszer legnagyobb tömege, így árapályi erői jelentősebbek, mint a holdak egymás közötti hatásai. A kutató kollégáival a gázóriás négy legnagyobb kísérőjének, azaz a Galilei-holdak gravitációs interakcióit modellezte. Ez a négy objektum az Io, az Europa, a Callisto és a Ganymedes, utóbbi három jeges felszíne alatt vízóceán lehet, a vulkanikus Io mélyén pedig egy magmaóceán rejtőzhet.

A szakértők arra jutottak, hogy ezen holdak árapály rezonanciájuk miatt komoly hatást gyakorolnak egymásra. Olyat kell elképzelni, mint a hintázó esetében, egy nagyobb kezdeti lökés után egészen apró kis lökésekkel is mozgásban tartható a hintán ülő gyerek. A holdak közti árapály rezonancia nélkül, csak a Jupiter hatására, a holdak kőzeteiben érvényesülne árapály, a felszín alatti óceánjaikban nem.

Eredményeik alapján a Jupiter akkor lenne képes árapályhullámot előidézni az  Europa jégkéreg alatti óceánjában, ha az csupán 200 méter mély lenne. Összehasonlításképp: az Io még egy 80 kilométer mély tengert is befolyásolhatna az Europán. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen mély is lehet ez az óceán, a szakértők ugyanakkor bizakodnak, hogy a vízben egy nap az élet nyomaira bukkanhatnak.  Az árapályhullám révén a jégkéreg aljával súrlódó óceán hőt is termel, ami segítheti az esetleges élet jelenlétét. Most ugyan csak a felszín alatti tengerek vízszintes elmozdulásait számolták, ám a víz függőlegesen is kileng, s amennyiben valóban legalább 100 km mély, ahogy az elméletekben vélik, akkor elmozdíthatja a felette lévő jégkérget is. Ennek az elmozdulásnak a mértékéből pedig, ha valaha sikerül megfigyelni, kiszámítható hogy milyen mélyek is valójában ezek az óceánok.