70 százalékkal csökkenthető a madárbaleset a szélerőműveknél

A szélerőművek népszerűek, egyes vidékek éghajlata miatt különösen jól alkalmazható, megbízható energiaforrások, csak 2019-ben 60 GW teljesítményű új szélerőmű épült világszerte. Az egyre magasabb tornyokba kerülő egyre nagyobb rotorok ugyan energiahatékonyság szempontjából előrelépést jelentenek, azonban a nagyobb magasság miatt a madarakat is egyre jobban zavarják, bár a lassabban forgó rotorok kevésbé balesetveszélyesek.
Egy becslés szerint évente kb. 300 ezer madár pusztul el az USA-ban a szélerőművekkel ütközve (összehasonlításul ugyanitt évi több mint 1 milliárdra teszik az ablakokkal, üvegfelületekkel ütköző és ebbe belepusztuló madarak számát, és milliós nagyságrendű az elektromos távvezetékek miatt elpusztulóké is, százmilliós a járművekkel ütközőké). A szélerőműveket ideiglenesen le lehet kapcsolni, ha pl. a vitorlázva repülő madarak (ezek nem tudnak elég gyorsan manőverezni ahhoz, hogy kikerüljék a rotorlapátot) vándorlása zajlik, ám ez kiesést jelent az energiatermelésben, s távolról sem minden madárbalesetet tudnak megelőzni vele.

Mit lehet tenni azért, hogy ez a felesleges pusztítás csökkenjen? Egy norvég kutatócsoport olyan módszert tesztelt, amely ugyan nem volt ismeretlen, azonban eddig nem vizsgálták a valós körülmények közti hatását.

A madarak legtöbbjének látómezője eltér a mienktől (a madár szeme a feje két oldalán van, kivéve pl. a baglyokét), és csak kis terület van, ahol binokuláris a látásuk, vagyis, ahol átfed a két szem látómezeje. Az élelemszerzésben és számos más élettevékenységben ez igen előnyös számukra, hogy oldalra kiválóan látnak, azonban sokkal nehezebben veszik így észre az útjukban pont előttük álló akadályokat.

Korábbi laborkísérletek szerint a rotorlapátok észlelhetőségének növelése segített a madaraknak hamarabb észrevenni azokat és így könnyebben ki tudták kerülni. Többféle mintát kipróbáltak, ám az elméleti kutatások szerint különösen jónak tűnt az, ha egyetlen lapátot feketére festenek, mivel így kevésbé mosódik egybe a 3 forgó lapát mozgása, és a madár meglátja a mozgó rotorlapátot. A norvég kutatók most ezt a módszert tesztelték valós körülmények közt, a madarakban gazdag Smøla-szigetvilág kb. 18 négyzetkilométeren felépített, 68 egyedi toronyból álló szélerőműparkjában. A kutatók 2013-ban négy szélkerék egy-egy rotorlapátját festették be feketére, majd mérték a tornyok alatt az elpusztult madarak számát, kontrollként a legközelebbi, nem festett rotorlapátú szélerőmű szolgált. Az egész szélerőműparkban 2006-tól kezdve 10 éven át monitorozták a madárbaleseteket speciálisan képzett keresőkutyák segítségével mérve fel az elpusztult madarak számát azok tetemei, vagy széthullott tollai alapján, így minden egyes szélkerék esetére sok éves adatsor állt rendelkezésre az ott elpusztult madarakról. (Nem élnek a szigetvilágban olyan dögevő emlősök, amelyek a tetemeket elhordanák vagy elfogyasztanák, így az adatok valósak.)

A felmérések alapján készült számítások szerint a négy festett lapátú rotor éves szinten 71 százalékos csökkenést produkált a madárpusztulásban, különösen a tavaszi és őszi időszakban volt kiemelten hatékony a kezelés, nyáron azonban – az azonos szélkerék korábbi statisztikájához képest – nőtt az ütközések száma. Éves szinten azonban nem tapasztaltak olyasmit, hogy a festett lapátú szélkerekek több áldozatot szedett volna, mint a festetlenek.
Egy párhuzamosan zajló másik kísérletben kimondottan a hófajdok ütközéseit igyekeztek csökkenteni, e madarak nem a rotorlapátoknak, hanem a tornyoknak szoktak nekirepülni. Ez esetben is festést alkalmaztak a kutatók, és azoknál a tornyoknál (10 db), amelyek alsó részét feketére festették, 48 százalékkal csökkent a fajdok pusztulása.

Mivel a kísérlet csak kevés egyedi szélkerék, ill. torony vizsgálatával készült, az Ecology and Evolution folyóiratban két tanulmányban közölt eredményeket ellenőrizni kell egy hosszabb ideig tartó, és sokkal több objektum átalakításával készülő felmérésben. Mivel a lapátok utólagos festése igen költséges (a nehéz hozzáférhetősége és munkaigényessége miatt), ezért célszerű volna már a felszerelés előtt, a szélerőműparkok építésekor eleve festett lapátú rotorokat kihelyezni.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt