Svájci kutatók fényes nappal figyeltek meg űrszemetet

A Föld körül keringő űrszemetet folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, különben összeütközés fenyegeti a bolygó körüli pályán lévő műholdakat és egyéb űreszközöket. Eddig azonban ezt csak az éjszakai égbolton lehetett kivitelezni – olvasható a Berni Egyetem weboldalán.

Lézer működése mérés közben.

Forrás: © Universität Bern / Université de Bern / University of Bern, AIUB

Az új eredmények révén több mérési adat áll rendelkezésre, ami csökkenti a balesetek arányát.
A megfigyelést a Zimmerwaldban lévő Svájci Optikai Földi Állomás és Geodinamikai Obszervatórium segítségével végezték 2020. június 24-én.
A téma fontosságát példázza a 2009. február 10-én történt eset, amikor Szibéria felett 800 kilométerrel az Iridium-33 aktív telefonos műhold összeütközött a már nem működő Kozmosz-2251 kommunikációs műholddal. A másodpercenkénti 11,7 kilométeres sebességgel történt ütközés hatására keletkezett törmelékfelhőben több mint 2000 darab, 10 centiméternél nagyobb részecske keletkezett.
Ezek a maradványok néhány hónapon belül nagy területen szétoszlottak és azóta további aktív szondákat fenyegetnek ütközéssel. Egyes röppályákon nagy a szemét sűrűsége. „Az Európai Űrügynökség (ESA) flottája évente és műholdanként több ezer ütközési figyelmeztetést dolgoz fel és évente több tucatnyi manővert végez” – írják a berni tudósok.
Az ütközések potenciális oka általában a már ismert 20 ezer űrszemétobjektum egyike.
A berni kutatók Satellite Laser Ranging (műholdak lézeres bemérése) nevet kapott módszere az eddigi néhány száz méterről néhány méterre pontosítja a méréseket.
„A technikát a zimmerwaldi obszervatóriumban évek óta használjuk arra, hogy speciális lézeres retroreflektorokkal rendelkező objektumokat bemérjünk. Eddig világszerte csak kevés obszervatóriumnak sikerült, hogy speciális, nagy teljesítményű lézerekkel határozza meg az űrszeméttárgyak távolságát” – írja Thomas Schildknecht, a zimmerwaldi intézmény vezetője.