Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Tudomány

Meglepetést hozott egy marsi napfogyatkozás

National Geographic Magyarország

A marsi napfogyatkozások sokkal gyakoribbak, mint a földiek, azonban a holdak apró mérete miatt sokkal rövidebb ideig tartanak.

Forrás: NASA

A Mars Phobos nevű (nagyobbik) holdja öt óránként kerüli meg a bolygót, s évente egy alkalommal, 3 nap alatt 1-7 napfogyatkozást okoz, vagyis a jelenség jóval gyakoribb, mint itt a Földön. A napfogyatkozást azonban nemcsak a már ismert fotókon lehet rögzíteni, más módon is észlelhető a jelenség. Egy ilyen „észlelő” a NASA InSight nevű szondája, amely 2018 óta a vörös bolygó felszínén teljesít szolgálatot.

„A marsi napfogyatkozások ugyan gyakoribbak, ám csupán 30 másodpercig tartanak” – mondta Simon Stähler, a Zürichi Műszaki Egyetem szeizmológusa, az izgalmas észlelésekről készült, és a Geophysical Research Letters szakfolyóiratban közzé tett tanulmány vezető szerzője.
A marsjárók által készített fotókon láthatjuk, amint egy göcsörtös, sötét folt kerül a Nap elé, azonban nemcsak vizuálisan, illetve fotókon lehet érzékelni egy napfogyatkozást.
„Amikor a Földön van napfogyatkozás, a műszerek hőmérséklet-csökkenést, szélerősödést lehet észlelni, ahogy az adott helyről a légkör hűlése miatt elsiet a levegő” – magyarázta Stähler. Az InSight műszereinek adataiban ellenőrizni lehet, hogy van-e hasonló, mérhető jelenség a Marson.

2019 áprilisában, az első napfogyatkozás-sorozatnál a szonda kezdeti mérési adatainak csak egy részét tárolták el, ám ezek arra engedtek következtetni, hogy a Marson is lejátszódnak izgalmas dolgok egy fogyatkozás alatt. 2020. áprilisában aztán teljes adatmentéssel minden szükséges információhoz hozzájutott a kutatócsoport, amelyben az Zürichi Műszaki Egyetem kutatói is dolgoznak. Az egyetem készítette az InSight szeizmométerének elektronikáját, és a szakemberek rendszeresen elemzik is a műszer rögzítette adatokat.

A Mars Phobos nevű holdja
Forrás: NASA

 

A szonda napelemei, a várakozásoknak megfelelően regisztrálták a fogyatkozásokat, az ilyenkor visszaeső besugárzás miatti alacsonyabb teljesítményként: a mérések szerint 30 százalékos volt ez a csökkenés. A meteorológiai műszerek azonban nem jeleztek légköri változásokat, azonban, egészen meglepően mind a magnetométer, mind a szeizmométer érdekes adatokat rögzített.

„A magnetométer által mért eltérés valószínűleg amiatt lehet, hogy a napelemek kevesebb elektromosságot termeltek” – magyarázta Anna Mittelholz, aki nemrégiben csatlakozott az egyetem Mars-csapatához. „Azonban a szeizmométertől semmiféle jelet nem vártunk, ez teljesen szokatlan” – tette hozzá Stähler. A szeizmométer a marsrengések vizsgálatára készült, s eddig kb. negyvenet regisztrált ezekből.
A fogyatkozás alatt a műszer egy bizonyos irányba kissé eldőlt, elképesztően kicsiny, ám mérhető mértékben. „Képzeljünk el egy ötfrankos érmét, amelynek egyik pereme alá két ezüst atomot teszünk – ekkora volt a ferdeség mindösszesen” – magyarázta Stähler. „Ez azonban egyértelműen megmutatkozott a mérési adatokban. Az tűnne kézenfekvő magyarázatnak, hogy a Phobos tömegvonzása miatt alakult ki ez, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Föld holdja az árapályt előidézi.” Azonban a kutatók hamar kizárták ezt az elképzelést: ha így volna, akkor a Phobos minden egyes keringése során fellépne a jelenség. Aztán persze előálltak magyarázattal is a szakemberek:
„A fogyatkozás alatt lehűl a talaj, és egyenetlenül deformálódik, s ennek köszönhetően dől meg kissé a berendezés” – mondta Martin van Driel, a szeizmológiai és hullámfizikai kutatócsoport tagja. Az elképzelést igazolta, hogy a szonda infravörös szenzora is érzékelte ekkor a talajfelszín hőmérsékletének két fokos csökkenését. A számítások alapján a talaj legfelső, mikrométeres vagy milliméteres rétege hűl át, ám úgy tűnik, ez is elegendő ahhoz, hogy a szeizmométerre hatással legyen.

Az InSight szeizmométere a világos színű kupola alatt rejtőzik, a kupola védi a műszert a széltől, és egyéb, nemkívánatos külső hatásoktól.
Forrás: NASA

Az elméletet egy földi kísérlet is igazolni látszik. Egy egykori ezüstbányában végeztek vizsgálatot egy szeizmométerrel, és a mérés során elfelejtették lekapcsolni a műszer felett világító 60 wattos lámpát – ennek hatására a műszer alatt lévő gránitszikla átmelegedett annyira, hogy a hőtágulása miatt megdőlt az eszköz, hasonlóan a marsi szeizmométerhez.

A jelenséget fel tudják arra használni a kutatók, hogy a Phobos pályáját az eddigieknél jóval pontosabban mérjék meg, ez pedig igen jól jön majd a JAXA (Japán Űrügynökség) szakembereinek, akik a tervek szerint, 2024-ben egy mintavételező szondát küldenek a Phobosra, ehhez pedig igen precíz pályaadatok szükségesek. Emellett a Mars belsejéről is árulkodhat, ha pontosabbá válik a pályaadatunk a Phobosról. A kis hold (a mi lassanként távolodó Holdunkkal ellentétben) egyre közeledik a Marshoz, és a becslések szerint 30-50 millió év múlva becsapódik majd. „A pontos pályaadatok segítségével kiszámíthatjuk, mennyire elasztikus, vagyis mennyire hideg vagy meleg a Mars belseje” – tette hozzá Amir Khan, a Zürichi Műszaki Egyetem geofizikai intézetének kutatója. A végső cél az, hogy megértsük a Föld és a Mars közti különbségeket, például, hogy azonos anyagból születtek-e, miért van az egyiken, és miért nincs a másikon lemeztektonika.

Hozzászólások

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket