Gomba segítségével készülhet a jövő műbőre

A bőr rugalmasságának és tartósságának köszönhetően kiváló alapanyag. A hagyományosan pl. a szarvasmarha bőréből készülő termékeket képes helyettesíteni az az új, a Bécsi Egyetem által bemutatott műbőr, amelynek gyártásához gombákat hívtak segítségül. A két bécsi anyagkutató szakember, Alexander Bismarck és Mitchell Jones által vezetett nemzetközi kutatócsoport bemutatta, hogy fenntartható módon is előállítható gombákból ilyen anyag.

A hagyományos bőrtermékek előállítása számtalan ponton problémás, mint pl. a nagyüzemi állattartás etikátlansága, az erdőirtás, üvegházgázok kibocsátása, a környezetszennyező vegyi anyagok használata a cserzés során. Szintén problémás a szokványos, PVC vagy poliuretán alapú műbőr gyártása is a fosszilis energiahordozókból.

„Itt lép be a képbe a gomba által termelt anyagokból készülő műbőr, amely alapvetően szén-dioxid-semleges, és az életciklusa végén biológiailag lebomló” – mondta Alexander Bismarck, a Bécsi Egyetem kémia tanszékének professzora.

A gomba alapú műbőrhöz csak mezőgazdasági-erdészeti melléktermékek szükségesek, pl. fűrészpor, s ezen a közegen növekszik a gomba micéliuma (a mikroszkopikus gombafonalak szövedéke), amely számtalan csőszerű, hosszú hajtásból áll. A gomba néhány hét múlva betakarítható, majd fizikai és kémiai kezelést (pl. préselést, összekapcsolást) követően műbőrré alakítható. „A végeredményül kapott gomba alapú lapok bőrszerűek, a bőrrel összevethető mechanikai tulajdonságúak, és tapintásra is bőrre emlékeztetnek”- mondta Bismarck. Vannak biotech cégek, amelyek már most forgalmaznak gomba alapú anyagokat.

A gombák segítségével készülő műbőr általában biológiailag teljes mértékben lebomló, az anyagban stabilizátorként szolgáló kitinből készül (a kitint nemcsak a rovarokban, hanem a gombák sejtjeiben is megtaláljuk), és olyan poliszacharidokból, mint pl. a glükán. A bécsi kutatók a saját anyagtudományi kísérleteik során közönséges kétspórás csiperkegombával (a „bolti gomba”) és a rózsaszínes egyrétűtaplóval dolgoztak korábban, amelyek során papír- és habszerű, szigetelőként funkcionáló építési anyagokat állítottak elő.

A kutatók a Nature Sustainability szaklapban megjelent tanulmányukban részletezték a lehetőségeket és az előállítás módszereit, s fenntarthatósági összehasonlításokat végeztek a természetes bőr és a hagyományos műbőr termékekkel. A szerzők szerint a gomba alapú műbőrök gyártásában a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egyenletes legyen a sejtek rétegződése, és ezáltal állandó külső és mechanikai tulajdonságokat is kapjon az anyag.

Mind ez idáig a hasonló anyagtechnikai munkákat leginkább a vállalkozó szellem vezérelte, azonban a gomba olyan költséghatékony, fenntartható, társadalmi és környezetvédelmi szempontokból is elfogadható alternatívát jelenthet, amely méltó versenytársa lehet az állati bőröknek és műanyag alapú műbőröknek. Ez kívánatos termékké teszi a környezetvédelmet és fenntarthatóságot fontosnak tartó vásárlói réteg, illetve a vegánok számára is. Mivel a technológia is igen jelentős mértékben javul, és egyre több cég foglalkozik gomba alapú műbőrök előállításával, úgy tűnik, ez a módszer igen fontos szerepet kap majd a jövő környezettudatosan előállított, és etikai szempontból is elfogadott, nem állati bőrből készült termékek körében.