Zergemúmiát találtak az olasz Alpokban
Az állat 400 éve pusztult el az észak-olaszországi Valle Aurina közelében.
Hermann Oberlechner hegymászó gyakran bukkan állati tetemekre, éppen ezért elsőre nem is tűnt igazán különleges felfedezésnek a jégből kikandikáló zerge – számol be az Eurac Research. A bőr közelebbi vizsgálata után az alpinista ugyanakkor rájött, hogy mégiscsak egyedi tetemet talált, így gyorsan értesítette a vadőröket.
A zerge múmiáját 400 éven át őrizte egy gleccser, a tetemet az alpesi hadtest segítségével sikerült elszállítani a közeli völgybe, ahol aztán a bolzanói Eurac Research kutatóintézet csapata elemezte. A szakértők szerint a tetem vizsgálatával pontosíthatják azokat az elemzési és konzerváló módszereket, amelyeket az emberi jégmúmiákon szoktak alkalmazni.
A mumifikálódott testekben a DNS gyakran sérül. A csapat célja most az, hogy úgy vizsgálják a tetemet, hogy közben konzerválni is tudják, a DNS-e pedig ne roncsolódjon tovább. A kutatók reményei szerint az állati maradványon végzett kísérletek eredményei az emberi jégmúmiák elemzése során is hasznosnak bizonyulnak majd.
Nem ez az első alakalom, amikor hasonló céllal tanulmányozzák egy állat jégben fennmaradt tetemét. Marco Samadelli, az Eurac Research munkatársa szerint a korábbi kutatásokból tudják, hogy mikrobiológiai szempontból milyen fizikai és kémiai paraméterek szükségesek a konzerváláshoz, a zergét pedig éppen ilyen állapotba helyezik, hogy aztán felmérjék a körülmények DNS-re gyakorolt hatását.
Ahogy világszerte olvadnak a hegyi gleccserek, egyre több jégben fennmaradt lelet kerül elő. Bár ez megnöveli a felfedezések számát, veszélyt is jelent a maradványokra, melyek a jégből kibukkanva könnyebben roncsolódnak.
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
