Magyar fejlesztésű agyi defibrillátorral állítják le az epilepsziás rohamokat
Elektromos ingerlést alkalmaznak a gyógyszerrel nem kezelhető betegeknél, hogy el se tudjon kezdődni az epilepsziás roham.
Az epilepsziás roham kialakulása a legtöbb esetben nem jelezhető előre, és a betegek jelentős részénél a gyógyszeres terápia sem hatékony. Gyakran minden kiváltó ok nélkül következik be és alkalmanként halállal is jár. Bár az emberek többsége már hallott róla, de talán kevesebb ijesztő látvány akadna, mintha valaki a szemünk előtt kapna epilepsziás rohamot. Az egész testet érintő rángógörcs ugyanis lehet néhány másodperces lefolyású, de akár hosszú perceken át is tarthat.
Erre a problémára találtak megoldást a szegedi kutatók. Az általuk kifejlesztett agyi defibrillátor állatkísérletekben képes leállítani ezeket a rohamokat úgy, hogy valós időben tudják akár azonnali módon befolyásolni az agyműködést, amihez elektromos ingerlést alkalmaznak. Kutatásuk öt évnyi munkájának világszínvonalú eredményét a Nature Communications nevű szaklapban is publikálták.
„Az új terápiás eljárás működési elve a kardiológiában használt, beültethető defibrillátorhoz hasonló, ami folyamatosan figyeli a szívműködést és ha aritmia lép fel, akkor beavatkozik. Az általunk kifejlesztett eszköz az agyműködést monitorozza: amikor úgy érzékeli, hogy egy epilepsziás roham kezdődik, akkor egy jól időzített és a megfelelő helyre célzott elektromos impulzust ad le, ami visszabillenti az idegsejt hálózatokat a normális működési módjukba. Ez az elektromos ingersorozat akár egy másodpercen belül le tudja állítani a rohamot, ami megakadályozza az eszméletvesztést. Az eddig rendelkezésre álló nem invazív terápiás eljárások az emberekben csak egyes betegségekben és csak napokon keresztül ismételve hatottak – akkor is bizonytalanul” – mondta dr. Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem agykutatója.
A fejlesztett módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a roham leállításához a betegnek szüksége van. Ehhez a szakemberek összesen négy darab elektróda-csíkot ültetnek be műtéti úton a fejbőr alá, amelyek a csonton keresztül is képesek az ingert továbbítani. Ezt vékony vezetékkel összekötik egy pacemaker méretű, a mellkas bőre alá beültetett, központi egységgel, amely folyamatosan kiértékeli és rögzíti az agyműködést. Az agyi defibrillátor éjszakánként egy töltőként is funkcionáló központi egységen keresztül tölti fel titkosítva az adatokat, így automatizált algoritmusok folyamatosan figyelni tudják, hogy a beállítások elég hatékonyak-e vagy kell rajtuk állítani. Ez lényegében folyamatos, aktív felügyeletet fog jelenteni a beteg számára.
„Az epilepsziás betegek állandó bizonytalanságban és szorongásban élnek, hiszen jól tudják, hogy bármikor és bármilyen élethelyzetben bekövetkezhet egy roham. A páciensek mintegy 30-35 százaléka ráadásul hiába szed gyógyszereket, nem tudnak teljes rohammentességet elérni; ez világszerte körülbelül 20 millió embert érint. Ezért a jövő számára is nagyon értékes lesz a rohamokat gyűjtő adatbázis. A segítségével talán roham-előrejelző algoritmusokat is ki tudunk fejleszteni, amelyek legalább 10-12 másodperccel előre tudják jelezni a rohamokat. Ez jelenleg az epilepsziakutatás „Szent Grálja”” – tájékoztatott az epilepszia elektroterápiájával foglalkozó dr. Berényi Antal.
Az új eszköz állatkísérletes eredményei ígéretesek, ezért néhány hónap múlva indulhat a humán gyógyászatba történő átültetése a New York-i Egyetemen, ahol a nagyobb esetszám miatt a kutatók hatékonyabban tudják elvégezni az engedélyeztetéshez szükséges vizsgálatokat. Ez lesz az első alkalom, hogy epilepsziás betegekre is felkerül a technológia prototípusa, egyelőre beültetés nélkül.
A fejlesztés következő lépcsőfokán tesztelik a beültethető eszköz funkcionalitását, méretét és küllemét, valamint a textúráját is, hogy az tartósan beültethető legyen az emberi koponyába. Ezután indulhat a defibrillátor engedélyeztetésének hosszú folyamata.
És hogy mikor kerülhet forgalomba az epilepsziás rohamokat automatikusan leállítani képes agyi defibrillátor? A tudós szerint optimális esetben 2030-ra kapja meg azt az engedélyt, amely alapján már rutinszerűen beültethetik epilepsziás betegekbe.
Írta: Jeki Gabriella
Az ember valóban tűzben edzett faj lehet
Az emberi evolúció kulcsfontosságú lépése volt a tűz megszelídítése, azonban tudjuk, a tűz égési sérülésekkel járhat – ez pedig egy új kutatás szerint visszahatott az evolúciónkra is.
A vártnál olcsóbb lehet a bolygónk lehűtése
Mivel a klímacéljainkat szinte biztosan nem fogjuk elérni, ezért szükség lesz arra, hogy aktívan hűtsük a bolygónkat, már persze, ha szeretnénk megtartani az emberi civilizációt.
Ez lehet a legősibb csillagatlasz
Az ókori kínai csillagászok a császári udvar mását helyezték az égre a csillagképeikkel, régi kérdés, mikor is készült el ezek első pontos atlasza.
A mezőgazdaság gyorsabban darálta be a talajt, mint a gleccserek
Az utóbbi 150 év modern amerikai mezőgazdálkodása során 12-szer gyorsabb volt a talaj eróziója, mint ahogyan a legutóbbi jégkorszak során a gleccserek koptatták a tájat.
Vajon miről társalognak a fenyők napfogyatkozáskor?
Bolygónkon a fény és a sötétség ciklikus változása alapvető folyamat, amelyekhez az élőlények ősidők óta alkalmazkodnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
