Magyar kutatók részvételével készült a CERN ALICE új nyomkövető detektora

„Még egy centiméter” – mondta a vezető technikus a hidraulikus emelő működtetése közben, 2020. augusztus 14-én, és az az óriásdetektor egyik legfontosabb eleme óvatosan a helyére került a Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider – LHC) 2. ütközési pontjában, az ALICE kísérlet földalatti mérőhelyén – olvasható a Wigner Fizikai Kutatóközpont weboldalán.

„Augusztus közepén lezárult a CERN ALICE kísérlet Időprojekciós Kamrájának (Time Projection Chamber – TPC) modernizálása. A 2015 óta épített, új elvek alapján fejlesztett detektor, az 1995 táján tervezett előző változatot váltotta le az ALICE hatalmas központi elektromágnesében. Ebben a K+F munkában jelentős feladatot vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont” – mondja Barnaföldi Gergely Gábor a Magyar ALICE Csoport vezetője.

Az ALICE TPC egy részecske-nyomkövető detektor, amely egy, a Nagy Hadronütköztető nehézion fizikai kutatásait célzó, speciális berendezés. A célja nem kevesebb, mint hogy a Világegyetem születése utáni pillanatokban keletkezett anyag, a kvark-gluon plazma (Quark-Gluon Plasma – QGP) halmazállapot tulajdonságait kutassa.

A TPC szállítása

Forrás: CERN

Az óriásdetektor szerkezetét úgy kell elképzelnünk, mint egy nagy, argon-széndioxid gázkeverékkel töltött hengert, egy „kisembernyi” lyukkal a közepén. Ebben a belső üregben helyezkedik el a szilícium-lapkákból álló nyomkövető, valamint legbelül a berillium nyalábcső, amiben az ütközések történnek. Az ütközési pontban keletkezett relativisztikus töltött részecskék a TPC belsejében ionizálják a gázkeverék atomjait, amelyek azután az erős elektromos tér hatására elrepülnek a kamra hengerének két végében elhelyezett tortaszelet alakú kamrákhoz. Ezek a detektorok a TPC korábbi változatában ún. sokszálas proporcionális kamrákból (Multiwire Proportional Chamber – MWPC) épültek fel, amelyek összesen 72 részből álltak. Az ALICE TPC továbbfejlesztése során most ezeket a „tortaszeleteket” felváltották egy új, az ún. gázelektron-sokszorozó (Gas Electron Multiplier – GEM) technológián alapuló elemek. A GEM technológia fontos eleme a mikrostruktúrás detektorfejlesztésnek, amelyeket a CERN az RD51 együttműködés keretében tökéletesített. Ebben a munkában részt vett a Wigner FK-ban Varga Dezső vezetésével működő Innovatív Gázdetektorok Lendület kutatócsoport is.

A GEM technológia újdonsága, hogy lehetővé teszi a folytonos adatkiolvasást a detektorból, így a másodpercenkénti 50 000 ólom-ólom ütközések mindegyikében keletkező több tízezer részecskepálya szinte mindegyike rögzítésre kerülhet az új, akár 4 TB/s sebességű kiolvasórendszernek köszönhetően. De vajon fog-e működni ez, és tudnak-e a GEM-eszközök olyan jól teljesíteni, mint MWPC-alapú elődeik?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést meg tudjuk válaszolni, hosszú éveken át tartó intenzív kutatásra és fejlesztésre volt szükség. A fő kihívást az okozza, hogy a sorozatos, egymást követő ütközésekben a detektort kitöltő gázkeverék ionizációja során rengeteg pozitív ion is keletkezik, melyek a meghatározandó részecskepályák torzulását okozzák. A pontos részecske-azonosításhoz szükséges a részecskék energiavesztésének precíz meghatározása, ami izgalmas kihívás az új típusú GEM alapú konfiguráció számára.

Tesztelés Csillebércen

Forrás: Boldizsár László (Wigner FK)

„Az elmúlt 3 évben a CERN műhelyében több mint 800 GEM fóliát készítettek el, miközben pedig az új kamrák és elektronikák elkészítése és tesztelése is folyt szerte a világban. A részegységek összeépítése meglehetősen komoly logisztikai feladat – mondja Barnaföldi Gergely –, különösen, hogy három kontinensen folytak párhuzamosan a fejlesztések. Az ALICE TPC csapat együttesen dolgozott a fejlesztés utolsó lépésein, amelyeket a CoVid-19 járvány kitörése mellett is képesek voltak sikeresen lezárni.”

Az ALICE kísérleti együttműködés egy hatalmas lépést tett meg azáltal, hogy a TPC fejlesztésébe több évnyi intenzív K+F tevékenységet befektetve, a tesztelés és összeszerelés eredményeként létrejött egy modern berendezés. 2020 végére a teljes TPC-t bekötik az ALICE központi elektromos-, gáz- és vezérlő-rendszerébe. A végső globális kozmikus tesztek még hátra vannak, utána viszont már csak annyi marad, hogy a készítők együtt izguljanak az LHC gyorsított részecskenyalábjainak felélesztésekor az új mérések sikeres elindulásáért.