Mióta képes szervezetünk megemészteni a tejet?

Az, hogy egyes emberek felnőttként is képessé váltak a tej megemésztésére, óriási hatást gyakorolt táplálkozásunkra és társadalmunkra, az azonban máig vitatott, hogy a laktóztolerancia mikor és hogyan alakult ki. Krishna Veeramah, a Stony Brook Egyetem munkatársa kollégáival egy időszámítás előtt 1200 körüli csatából származó csontok genetikai anyagát vizsgálva igyekeztek pontot tenni a vita végére – számol be a Science Daily. A csapat arra jutott, hogy a laktóztolerancia Közép-Európában evolúciós szempontból rendkívül gyorsan, néhány ezer év alatt terjedt el.

Noha Európában és Észak-Amerikában a tejtermékek napjainkban igen népszerűek, a világ népességének mintegy kétharmada nem tudja lebontani a laktózt. Általánosságban elmondható, hogy a kifejlett emlősök nem képesek megfelelően megemészteni a tejet, az embereknél azonban megjelent egy mutáció, amely lehetővé teszi, hogy a laktáz nevű enzim lebontsa a laktózt. Ez a mutáció nagy arányban van jelen a közép- és észak-európai eredetű személyeknél.

A Veeramahék által vizsgált csata a mai Németország területén húzódó Tollense folyó partján zajlott. A környéken egy páratlan bronzkori lelőhely fekszik, amely akár 4 ezer harcos maradványát is őrizheti. Bár a csontok több ezer évesek, néhányból sikerült genetikai anyagot kinyerni, a szakértők pedig a mintákat egyéb ősi és modern populációk adataival vetették össze.

A csata 4 ezer évvel azt követően zajlott, hogy a mezőgazdaság kialakult Európában, de csupán minden nyolcadik harcos tudta lebontani a laktózt. Veeramah szerint 2 ezer évvel később, a kora középkor idején már a populáció 60 százaléka tudott felnőttként is tejet fogyasztani – ez közel van a modern közép-európai 70-90 százalékos értékhez. Ez azt bizonyítja, hogy a laktóztolerancia evolúciós mértékkel nézve meglehetősen gyorsan terjedt el a térségben. Fontos kiemelni, hogy a friss tanulmány arra nem ad választ, hogy miért jelentett ekkora előny a természetes kiválasztódás során a tej megemésztése.