A zavart ökoszisztémában jól élnek a betegséget terjesztő szúnyogok

Az ember soha nem látott léptékben alakítja át jelenkorunkban a természetes környezetet az élőhelyek rombolása, a plusz tápanyagok kijuttatása, vagy épp a vegyszerek használata révén. Felmerült már korábban, hogy ezek a változások segíthetik a kórokozókat terjesztő szúnyogok szaporodását, most egy nemzetközi kutatócsoport a Leideni Egyetem vezetésével, konkrét helyszíneken méréseket és megfigyeléseket végzett azért, hogy a változások hatását felmérje.

Maarten Schrama biológus, a kutatás vezetője elmondta: „Ha ismerjük, milyen körülmények a legkedvezőbbek e szúnyogok számára, akkor alakíthatjuk úgy a lakókörnyezetünket, hogy minimálisra csökkentsük a szúnyogok terjesztette betegségeket.” Ez azt jelenti, hogy tájképi szinten is lehet védekezni a zika, a nyugat-nílusi láz, a dengue vagy a chikungunya ellen.

Ember által átalakított terület Dél-Afrikában, ahol a kutatók a vizsgálatokat végezték.

Forrás: Universiteit Leiden

A kutatók a dél-afrikai Kruger Nemzeti Park területén a teljesen természetes, és a parkon kívül az ember által átalakított tájat tudták összehasonlítani. Olyan körülményeket vizsgáltak, mint a rovarirtó szerek mennyisége, a vízminőség, a háziállatok egyedsűrűsége, a legelés miatt elszenvedett nyomás vagy a sivatagosodás. Kiderült, hogy a betegségek terjesztéséért felelős szúnyog ott a legtöbb, ahol az ember már átalakította a tájat.
„Ez volt az első eset, hogy tudományos mérésekkel bizonyítottuk, az ember úgy alakítja át az életterét, hogy ezzel a saját maga és háziállatai számára veszélyes betegségeket terjesztő szúnyogoknak kedvez.” Korábbi kutatások már kimutattak hasonló különbséget az erdős és az erdőirtáson átesett területek közt, ám ott óriási a különbség az erdős és a kopár terület közt. A mostani kutatásban vizsgált táj küllemében nem különbözött a nemzeti parkon belül és kívül, azonban a szúnyogok számában mégis hatalmas volt az eltérés.
„Hollandiában azt látjuk, hogy nagy az igyekezet a klímaváltozás hatásaink enyhítésére, ilyen például a Több vizet a városokba akció. Ez azonban nem minden esetben áll összhangban azzal, hogy csökkentsük a lakókörnyezetünkben a szúnyogok számát.”

A legtöbb rovar számára az ember által átalakított táj sokkal rosszabb életlehetőségeket teremt, azonban a szúnyog kilóg ebből a társaságból. „Számos rovar, például a lepke, csak zavarásmentes ökoszisztémákban érzi igazán jól magát. A szúnyog számára azonban a zavart környezet kedvezőbbé válik azzal, hogy eltűnnek a sérülékenyebb versenytársai” – magyarázta Schrama. Példaként azt hozta fel a kutató, hogy egy korábban állandó, ám most pl. aszály miatt időnként kiszáradó vízből eltűnnek a halak és kétéltűek, amelyek alapesetben elfogyasztják a szúnyogokat, majd, amikor időnként vízborítást kap a terület, a szúnyogok e ragadozóik híján elképesztő mértékben elszaporodhatnak.

Hollandiában is jelen van már számos olyan szúnyogfaj, amely képes a betegségek terjesztésére, puszta szerencse, hogy maguk a betegségek nem jelentek még meg, és a szúnyogok egyedszáma sem nagy. Egy ilyen helyzetben alapvető fontosságú, hogy átlássuk a környezetünk szerepét, és tudjunk olyan döntéseket hozni, amelyekkel csökkenthető a jövő járványainak veszélye.