A lösz lehetett a korai civilizációk alapja

Egy friss tanulmány alapján a lösz elengedhetetlen volt az Afrikából a Közel-Kelet felé vándorló emberek számára – számol be a ScienceAlert. Őseink Afrikából Dél-Levante területére érkezve egy barátságos és termékeny régióba kerültek, a megfelelő környezet alapja pedig a szél szállította porból kialakult üledék volt. Utóbb ugyanitt fejlődtek ki a legkorábbi civilizációk is.

Az Egyiptomtól Irakig terjedő térségre a szakértők gyakran a termékeny félholdként hivatkoznak. A friss tanulmányban a szerzők azt írják, a régióban lerakódott durvaszemcsés üledék kulcsszerepet játszott abban, hogy a termékeny félhold különleges, virágzó mezőgazdasági területté váljon.

Rengeteg elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy a Földközi-tenger térségében miért térnek el a talajtípusok más régiókétól. Míg másutt a száraz területek talaja terméketlen, itt pont ezek a régiók a legjobb talajúak. Egyes szakértők szerint a különbségek hátterében az emberi tevékenység és az erózió állnak, Rivka Amit, az Izraeli Geológiai Szolgálat munkatársa és kutatótársai azonban egy újabb faktort, a löszt is behoztak a képbe.

A kutatók a talajmintákat elemezve állapították meg, ahová a szél szállította porból, vagyis a lösz alapanyagából elegendő jutott, ott alakultak ki a termékeny talajok, a rossz minőségű talaj viszont kevesebb löszt tartalmaz. A csapat úgy véli, hogy az anyag a pleisztocén során, mintegy 180 ezer éve kezdhetett el felhalmozódni, amikor a gleccserek folyamatosan őrölték az alattuk lévő sziklákat, az ebből származó por pedig például a Negev-sivatagban halmozódott fel. Napjainkra e gleccserek már rég eltűntek, így már csak a korábban idekerült, meglévő por kering a régióban.