A pingvinek eredetéről vallanak Új-Zéland kövületei

Nem bővelkednek azonban a tengeri madarak fosszilis maradványaiban, így elég sok megválaszolatlan kérdés van a ma élő madarak eredetét illetően. Most egy amerikai-új-zélandi kutatócsoport, amelyet a Massey Egyetem szakembere, Daniel B. Thomas vezetett, új kövületek alapján, a szigeteken honos pingvinek eredetét vizsgálhatták.

Az északi szigeten, a Taranaki közelében, helyi gyűjtők révén kerültek elő azok a csontok, amelyeket azután két múzeumi szakember, Alan Tennyson és Paul Scofield vizsgált meg, s ismerte fel a leletek jelentőségét.

Ennek köszönhető, hogy egy 3 millió évvel ezelőtt élt pingvinfajt, az Eudyptes atatu nevet kapott madarat a kiváló állapotban fennmaradt csontkövületek alapján leírhatta a kutatócsoport, a lelet az Új-Zéland környezetében honos Eudyptes nem első, legkorábbi képviselője. A nevét is ez alapján kapta: az „ata tū” maori szó, és hajnalt jelent. A maradványok azt igazolják, hogy a pingvinek e neme, és talán számos más tengeri madár is, több millió éve itt élt már.

„Nagyon izgalmas volt ebben a vizsgálatban részt venni” – mondta Daniel B. Thomas, a Massey Egyetem kutatója, aki eredetileg ornitológus és kémikus, és régóta a madarak eredetével foglalkozik. „A leletek rengeteg új információval szolgáltak a pingvinek evolúciójáról, ezen belül kiemelten az Új-Zélandot magában foglaló Zélandia kontinens szerepéről a tengeri madarak evolúciójában. Az egyre gyarapodó számú kövület azt bizonyítja, hogy Zélandia a pingvinfélék családjának sokszínűvé válásának helyszíne volt, valószínűleg itt fejlődhettek ki az első pingvinek, s innen terjedhettek szét az egész déli féltekén.”
A kutatásról a Proceedings of the Royal Society B számolt be, s a kutatók végkövetkeztetése szerint minden pingvin őse valamikor 60 millió évvel ezelőtt élhetett Zélandia területén.