Kiosztották a 2020-as IgNobel-díjakat
Idén harmincadik alkalommal került sor a vidám, ám mégis elgondolkodtató kutatásokért járó díj kiosztására.
Vajon milyen hangja van az aligátornak, ha héliumot lélegez be? Milyen a narcisztikus személyiségű emberek szemöldöke? Milyen alakú lesz a földigiliszta, ha nagy frekvencián rázzák? Milyen összefüggés áll fenn egy ország gazdasága és a szájra adott csókok közt? Hogyan lehet kiadni alvállalkozásba egy bérgyilkosságot? Félnek-e a rovarkutatók a pókoktól? Az IgNobel díjkiosztó, oly sok más eseményhez hasonlóan idén a virtuális térben zajlott.
Az IgNobel az „Annals of Improbable Research” című magazin díja, amelyet 1991-től kezdve évente osztanak ki, olyan kutatásokért, felfedezésekért, amelyekre a legvisszafogottabb reakció is a nevetés. E kutatások nem hiábavalóságok, ugyanolyan módon zajlanak, mint más tudományos vizsgálatok, csak épp a tárgyuk, módszerük vagy eredményük vicces a hétköznapi ember számára.
Akusztikai IgNobel-díjat kapott az, a Stephan Reber vezette osztrák kutatócsoport, amelynek tagja volt a világhírű beszéd-evolúció kutató szakember, William Tecumseh Fitch is. Ezúttal azonban nem a beszéd, hanem az állati hangadás volt a téma, mégpedig az aligátorok hangképzése. A vizsgálathoz a hüllőkkel héliumos levegőt lélegeztettek be, arra voltak kíváncsiak, hogy e gáz hatására az állat hangmagassága is megváltozik-e, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberé, ha egy héliumos lufiból beszippant egy adag gázt. Az aligátorok (és minden krokodilféle) a leginkább „beszédes” hüllők, ám nem volt világos, hogy a gyakran hallatott hangjuk vajon árulkodik-e arról, mekkora testméretű az adott állat. Mivel a vizsgálatkor az aligátor is magasabb hangon szólalt meg a gáz hatására, ebből kiderült, hogy a hangképző szerve hasonló rezonátorként működik, mint pl. a mienk, s a hangmagasság összefügg a testmérettel. A kutatás ugyan vicces, de a segítségével például a rég kihalt őshüllők hangadására is lehet következtetni.
A pszichológiai IgNobel gazdája az a kanadai kutatócsoport lett, amely a narcisztikus személyiséget legkönnyebben azonosító külső jegyeket kereste, és a vizsgálatuk eredménye alapján a szemöldök az a jel, amely árulkodik e személyiségtípusról. A kutatók azért végezték e vizsgálatokat, hogy segítsenek a hétköznapi embernek elkerülni a narcisztikus személyiségű embertársait.
Béke IgNobelben részesült India és Pakisztán kormánya, annak köszönhetően, hogy diplomatáik rossz gyerek módjára becsengettek egymáshoz éjjel, ám az ajtó kinyitása előtt elszaladtak.
Fizika IgNobelt kapott egy nemzetközi kutatócsoport, amely az élő földigiliszták vibrációját vizsgálta, s kiderítették, hogy ez nagyban hasonlít ahhoz, ahogyan egy tál víz is vibrál.
Szintén egy nemzetközi kutatócsoport vihette el a közgazdasági IgNobel-díjat azzal a kutatással, amelyben a csókolózás és az illető ország gazdasága közti összefüggéseket tárta fel. Most ne az egykori kommunista vezetők közti politikai csókra gondoljunk, hanem a romantikus kapcsolatban élők köztire – ez, bár igen elterjedt, nem univerzális ugyanis. A „divatja” összefügg például azzal, hogy mennyi, így átadható kórokozóval él együtt egy adott térségben az ember, s közvetve azzal is, hogy milyen az adott ország gazdasága. Az eredmény alapján azokban az országokban elterjedtebb a csók, ahol a gazdasági egyenlőtlenség nagyobb.
Menedzsment IgNobel-díjat kapott egy kínai bérgyilkosokból álló csoport, amely a nyomozások után arról vált híressé, hogy a tagjai az eredeti megbízótól kapott feladatot továbbadták „alvállalkozó” bérgyilkosnak, így végül az ötödik bérgyilkosságra vállalkozó személyig jutott el az egyre kisebb összeg, ám végül a megbízásnak nem tett senki se eleget.
Entomológiai IgNobelt kapott egy amerikai kutató, aki annak járt utána, hogy vajon a rovarászok (entomológusok) félnek-e a pókoktól. Úgy tűnik, az a két plusz láb pont elegendő ahhoz, hogy félelmet keltsen valakiben, aki egyébként akár évtizedek óta ízeltlábúakkal foglalkozik. A kutatásban részt vevő entomológusok egy standardizált teszt segítségével adtak számot a pókok iránti érzéseikről, ellenérzéseikről. A felmérésből kiderült, hogy pont ugyanúgy tartanak a rovarászok is a pókoktól, ahogy az átlag népesség arachnofóbiás része.
Talán sokak számára nem ismeretlen az az érzés, amikor valaki más rágcsálása, csámcsogása, vagy más, hasonló hangja elképesztően idegesítően hatnak. Orvosi IgNobelben részesült az a holland kutatócsoport, amelynek tagjai e jelenleg gyógyíthatatlan jelenséget, a mizofóniát vizsgálták, és kognitív viselkedésterápia útján igyekeztek enyhíteni rajta.
Orvosi ismeretterjesztési IgNobel-díj járt az idén számos politikusnak, akik révén kiderült, hogy a politikusok hatékonyabb befolyással vannak azokra a döntésekre, amelyekben az emberek élete-halála a tét, mint az orvosok. A díjat megosztva kapta Jair Bolsonaro (Brazília), Boris Johnson (Nagy Britannia), Narendra Modi (India), Andrés Manuel López Obrador (Mexikó), Alekszandr Lukasenko (Fehéroroszország), Donald Trump (USA), Recep Tayyip Erdogan (Törökország), Vlagyimir Putyin (Oroszország) és Gurbanguly Berdimuhamedow (Türkmenisztán). (Megjegyzés: Lukasenko már másodjára kap IgNobel-díjat, először 2013-ban a Béke IgNobelt azért a törvényért kapta, amelyben betiltotta a nyilvános tapsolást, a díjat akkor a fehérorosz államrendőrséggel osztotta meg, amiért a rendőrség tagjai letartóztattak tapsolás miatt egy félkarú embert.)
Anyagkutatási IgNobel-díjat érdemelt egy amerikai-angol kutatócsoport, amely nem kisebb problémát vizsgált, mint azt, hogy lehet-e fagyott emberi ürülékből kést készíteni. A kérdés úgy merült fel, hogy egyes inuit legendák szerint a jeges vidékek lakói használtak ilyen alapanyagból készült késeket. A kísérleti alapú kutatás cáfolta az inuit legendákat.
Réz szennyezte az egyiptomi piramisok környezetét
Ez lehet az első, emberi tevékenységhez köthető fémszennyezés, ám egyúttal történelmi-régészeti jelentősége is van.
Ilyen papírokkal vághatjuk el legkönnyebben az ujjunkat
Különböző papíráruk kézbe vétele nem ritkán együtt jár azzal is, hogy a papír szélével csúnyán elvágjuk az ujjunkat.
A közepes jövedelmű országok lakóit jobban sújtják a szívbetegségek
Bár általánosságban véve csökken a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozás, egy friss felmérés szerint a közepes jövedelmű országokban sokkal lassabb e folyamat.
Túlbecsüljük a kifogható halak mennyiségét
Hazánkban ugyan igen kevés halat fogyaszt az átlagember, azonban ez az élelmiszer a világ jelentős része számára igencsak fontos tényező.
Ezek az állatok képesek megfordítani az idő múlását
Egyes felnőtt bordásmedúzák stressz esetén újra lárvává változnak, ezzel élik túl a viszontagságos időszakot.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
