Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Tudomány

A COVID-járvány és szezonális influenza

2020.09.26.NG
National Geographic Magyarország

A járványügyi helyzet fokozódásával nagyon fontos beszélni a szezonális légúti influenzás megbetegedések és a jelenlegi járvány kapcsolatáról.

Forrás: Getty Images

A WHO és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása a jelenlegi helyzetben. Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését. Továbbra is nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, távolságtartás és rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, ezek mindkét kórokozó ellen bizonyítottan hatásosak a megelőzésben. A két vírusról és a járvány elleni védekezésről Dr. Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, és Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője az mta.hu számára foglalta össze az eddigi információkat.

Az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 tüneteivel, így a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során.
Különösen fontos ennek mérséklése, így 2020-ban az influenza elleni oltás széles körű alkalmazása tudományos tények mentén is indokolt. A szezonális influenzavírus egyes években képes a lakosságnak akár 20 százalékát is megfertőzni, és évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős világszerte, amiből az európai régióra 70 ezer haláleset jut. Számos kérdés adódik ezzel kapcsolatban, melyeket érdemes tisztázni.

Miben hasonlít a szezonális influenza és a SARS-CoV-2 vírus?
Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, funkcionális szempontból számos hasonlóságot lehet megemlíteni, melyek a védekezést bizonyos mértékig egy síkra helyezik.
Mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed. Így azok a mára jól ismert légúti higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia), melyek a koronavírus-járvány kapcsán széleskörűen bevezetésre kerültek, mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések. Az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén elcsúszva jelentkezik, az évszakokat követve, így az Egyenlítőtől délre éppen augusztusban ér hivatalosan véget. A teljes régióra igaz, hogy a Covid-19-megbetegedés miatt bevezetett intézkedések nagyságrendekkel kevesebb influenzás megbetegedést eredményeztek.
Ugyanakkor nem tudni, hogy az északi féltekén mi várható a jelenlegi megváltozott járványügyi stratégiák mentén.

Mindkét betegség nagyon hasonló tünetegyüttest képes okozni, légúti fertőzésként a tünetmentes manifesztációtól a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig. Sajnos az általános légúti tünetek mindkét esetben azonosak, így a diagnosztikai hálózat komoly leterhelése várható.

Miben különbözik a két vírus?
A járványtan egyik alapvető mérőszáma a reprodukciós ráta (R0), amely nagyon leegyszerűsítve a kórokozók terjedési potenciálját jelöli. Ez indikálja a járványok növekedési ütemét, illetve 1 alatti vagy 1-es értéknél a járvány zsugorodását, stagnálását mutatja. Alapvetően a Covid-19 esetében ez az érték 2 és 2,5 közé tehető, míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb érték körüli. Természetesen nehéz közvetlen összehasonlítást végezni, hiszen az R0 változása minden esetben számos tényezőhöz kötött. Jelenleg azonban a Covid-19 esetében, mivel egy új, a populáció számára még ismeretlen kórokozó, az R0 tartósan és dinamikusabban magasabb.
Bár a tünetek nagyrészt átfednek, a súlyos esetek arányában már markánsabb különbség figyelhető meg. A Covid-19 esetében a fertőzések 80 százaléka enyhe vagy tünetmentes, míg sajnos 15 százalék súlyos manifesztációval jelentkezik, kórházi ellátást igényelve, és további 5 százalék szorul gépi lélegeztetésre. Ez nagyságrendekkel nagyobb érték, mint a szezonális influenza esetében, korcsoportszintű eloszlás tekintetében pedig a kórházi bekerülés aránya a munkaképes korosztályt is nagyobb arányban érinti a Covid-19 esetében jelenleg.

Az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek. Jelenlegi ismereteink szerint ez a Covid-19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedőknél áll fenn.
A legsúlyosabb különbség a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg. Bár a Covid-19-megbetegedések tényleges halálozási mutatója a ránk váró időszak alatt vár pontos megismerésre, és rendkívüli mértékben eltérő lehet térben és időben, a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak.
Sajnos erre gyakorlati bizonyítékot szolgáltat, hogy a szeptember 21-i állapot alapján 960 ezer ember hunyt el az új koronavírus által okozott fertőzésben, így a második hullám küszöbén is már jóval meghaladtuk az átlagos influenzaszezonok mutatóit.
A legfontosabb gyakorlati különbséget pedig az jelenti, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid-19 esetében jelenleg egyik sincs.

Mi várható?
A déli influenzaszezon a Covid-19 kapcsán bevezetett intézkedéseknek köszönhetően, az influenzafigyelő rendszerek fennállása óta egyedi módon gyakorlatilag elmaradt. Így a tudomány számára továbbra is kérdéses, hogy az új koronavírus és az influenza kocirkulációja esetén mi várható járványtani szempontból és a megbetegedések szintjén.
Az elmaradás jó hírnek tűnik, ám a lazább járványkezelés hatására egyelőre megjósolhatatlan, hogy a mi régiónkban mi várható. Sajnos amennyiben nem sikerül megfelelő mértékben fenntartani és alkalmazni a járványügyi intézkedéseket, az új koronavírus mellett az influenza is nagyobb teret nyerhet.
Koinfekciók tekintetében rendkívül korlátozott adatok állnak rendelkezésre, egyelőre a csekély számú Covid-19-megbetegedés során, ahol vizsgálták egyéb légúti vírusok jelenlétét is, nem tapasztaltak eltérést a megbetegedések lefolyásában.
Sajnos a kimaradt influenzaszezon több szempontból is hátrányos. Egyrészt magában rejti a genetikai palacknyak-hatás kockázatát abból a szempontból, hogy az alacsony arányban cirkuláló influenzatörzsek közül az evolúciósan sikeresebbekre nagyobb szelekciós nyomás hárul, így a problémásabb törzsek kerülhetnek túlsúlyba. Gyakorlatiasabb probléma, hogy az influenzavakcinák összetételét a leggyakrabban megfigyelt törzsek alapján határozzák meg évről évre egy világméretű és rendkívül összetett figyelőrendszernek hála. Az alacsony mértékű cirkuláció miatt erre vonatkozóan ezúttal jóval kevésbé megbízható információk állnak rendelkezésünkre a várható szezon esetében.

Mit tehetünk? 
Az influenzaoltás hatása a Covid-19 betegség lefolyásában a tudomány számára még alapos megismerésre vár. Brazíliában készül egy több mint 90 ezer embert magába foglaló tanulmány, amely egyelőre tudományos bírálaton nem esett át, de az adatok biztatóak. A vizsgált populáción belül a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan Covid-19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át. Ennek hátterét egyelőre nem ismerjük. Semmiképp sem jelenthető ki, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt az új koronavírus ellen, de valamely nem specifikus immunrendszeri kapacitásnöveléssel segíthette a betegség kimenetelét. Ennél biztatóbb, hogy sem Brazíliában, sem más országban nem ismerünk összeférhetetlenségre utaló eseteket, ami meggátolná az influenzaoltás alkalmazását a Covid-19-pandémia idején.
A számos ismeretlen tényezőtől függetlenül, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenzaoltást beadatni a jelenlegi helyzetben. Tény, hogy az influenzavakcina nem hatásos a Covid-19 ellen, de az egészségügyi ellátás és a diagnosztikai hálózat tehermentesítése most a fő szempont.

A vakcinázás mellett nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, a távolságtartás és a rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés.
Ezzel akár „két legyet is üthetünk egy csapásra”, hiszen két légúti virális infekciót is elkerülhetünk.
Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

Hozzászólások

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket