Lehet élet a Mars mélyén?

A Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ és a Floridai Műszaki Egyetem (FIT) csapata rájöhetett, miként érdemes meghatározni, hogy lehet-e élet a kőzetbolygók és -holdak, pl. a Mars felszíne alatt – számol be a Phys.org. Bár az asztrobiológiai vizsgálatok többsége a felszíni vízre, illetve az abban potenciálisan előforduló mikroorganizmusokra koncentrál, Avi Loeb és kollégái azt feltételezik, hogy a felszíni víz hiányától még lehet élet máshol az adott égitesten.

Manasvi Lingam, a FIT munkatársa szerint olyan módszereket írtak le, melyekkel a kutatók a kőzetobjektumokban kereshetik az egykori vagy jelenlegi létformák nyomait. Az ilyen vizsgálatok nem lesznek egyszerűek, komoly kihívást jelenthet például annak megállapítása, hogy a felszíni víz hiányától függetlenül jelen lehet-e a folyadék a mélyben. Loeb úgy véli, a közeli objektumokon, így a Marson és a Holdon, légkör nélküli objektumokon a felszínen nem képes folyékony állapotban maradni a víz a nyomás hiányában. Azonban ezen égitestek felszíne alatt, ahol a felső kőzetrétegek bizosítják a kellő nyomást, már megfelelőek lehetnek a körülmények a folyékony vízhez.

A csapat azt is felmérte, hogy mi lehet a Holdon és a Marson az élet mennyiségi határa. Számításaik alapján az égitestek mélyén még ideális körülmények esetében is mindössze a Föld felszín alatti bioszférájának alig néhány százaléka létezhet, a teljes bioszféránkénál pedig ezerszer kevesebb lehet a biomassza tömege. A szélsőséges hideget tűrő organizmusok viszont nemcsak életben maradhatnak, hanem szaporodhatnak is, ahogyan a Föld sarkvidéki vagy mélytengeri régióiban is teszik.

A kutatók olyan szempontokat is bemutattak, amelyek segíthetik a rejtett létformák keresését. Elképzelésük szerint az egyenlítőnél a magasabb hőmérséklet miatt közelebb van az élet számára megfelelő kőzetréteg a felszínhez, így itt könnyebben kivitelezhetőek a fúrások, illetve érdemes olyan területeknél is kutatni, ahol geológiai okokból magasabb a hőmérséklet. Ehhez komoly technológiai fejlődésre lesz szükség, hiszen lehetséges, hogy több tíz kilométeres mélységből kell majd mintákat begyűjteni. Ehhez hasonló technológiákat kell majd a távoli égitesteken alkalmazni, mint a Földön például az olajkutak fúrása esetén.