A vadvilág egyes tagjai alkalmazkodnak a városi környezethez
Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni.
A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz, az emberek életmódjához, derült ki egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatából. A munkában Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója is részt vett.
A témáról folytatott vizsgálatok eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PLOS Biology című ban nemrégiben megjelent tanulmány foglalta össze – közölte az Ökológiai Kutatóközpont az MTI-vel.
Mint írták, az elmúlt évtizedekben egyre sokasodtak azok a tudományos megállapítások, amelyek arra világítanak rá, hogy az emberi faj milyen nagy mértékben idézi elő a Föld más fajainak kipusztulását. Most viszont az derült ki, hogy nem minden faj lehet vesztese az emberi terjeszkedésnek: az alkalmazkodóképesek gyakran éppen „hasznot húznak” a települések közelségéből.
A városi vadvilág urbanizációjával párhuzamosan drasztikusan csökken a zsákmányállatok ragadózókkal szembeni, úgynevezett antipredátor viselkedésnek a hatékonysága. A kutatott jelenség az emberipajzs-hatás, ami azt jelenti, hogy az ember jelenléte és tevékenysége miatt megszűnik (vagy nagyon lecsökken) a természetes élőhelyen érződő predációs nyomás, vagyis a ragadozók a városokban nem bántják a beköltöző prédaállataikat – szerepel a tanulmányban.
„Nem állíthatjuk, hogy a város az állatok számára terülj-terülj asztalkámat kínálna, és azt sem, hogy a városban nincsenek veszélyek. De a városok mindenképpen tolerálható környezeti feltételeket jelentenek sok állat és növény számára, csak ehhez alkalmazkodni kell tudni. Egyes fajok nem képesek erre, mások viszont igen, ami azt eredményezi, hogy az ember és az állatvilág képes hosszú távon egymás mellett élni” – mondta el Garamszegi László Zsolt.
A kutatásokból kiderült az is, hogy az antropocén evolúció hatására gyorsan, néhány generáció alatt bekövetkeznek ezek a változások, tehát az ember akaratlanul is előidéz olyan folyamatokat, amelyeket háziasítással tenne. A kutatók szerint nyilvánvalók a háziasítás és az urbanizáció által gyakorolt szelekciós nyomások közötti hasonlóságok.
Ilyen papírokkal vághatjuk el legkönnyebben az ujjunkat
Különböző papíráruk kézbe vétele nem ritkán együtt jár azzal is, hogy a papír szélével csúnyán elvágjuk az ujjunkat.
A közepes jövedelmű országok lakóit jobban sújtják a szívbetegségek
Bár általánosságban véve csökken a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozás, egy friss felmérés szerint a közepes jövedelmű országokban sokkal lassabb e folyamat.
Túlbecsüljük a kifogható halak mennyiségét
Hazánkban ugyan igen kevés halat fogyaszt az átlagember, azonban ez az élelmiszer a világ jelentős része számára igencsak fontos tényező.
Ezek az állatok képesek megfordítani az idő múlását
Egyes felnőtt bordásmedúzák stressz esetén újra lárvává változnak, ezzel élik túl a viszontagságos időszakot.
Különös lényre bukkantak a Mono-tó vizében
A galléros ostorosok az állatok legközelebbi egysejtű rokonai, a most felfedezett lények ezen egysejtűek kolóniáiból állnak, ráadásul saját mikrobiomjuk van.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
