Tudatosságra utaló nyomokat találtak a varjak agyában

A Tübingeni Egyetem csapata az idegsejteket monitorozva elsőként igazolta, hogy a varjúfélék képesek a szubjektív érzékelés feldolgozására. Andreas Nieder és kollégái egy időben elemezték az állatok viselkedését és agyi aktivitását, így igazolva, hogy a varjak tudatosan érzékelik az érzékszervi ingereket. Ezt eddig csak embereknél és más főemlősöknél mutatták ki, ezen élőlények agyszerkezete viszont egészen más, mint a madaraké. A friss eredmények nemcsak a tudatosság evolúciójának, hanem a tudatosság neurológiai korlátjainak megértéséhez is nagyban hozzájárulhatnak.

Az embereknél és legközelebbi rokonainknál a tudatosság a nagyagykéreghez köthető. A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a tudatosság vajon más agyszerkezetű állatoknál, így madaraknál is kialakult-e. Hogy választ találjanak, Niederék két varjúval kezdtek el kísérletezni.

A madarakat arra tanították be, hogy ha az előttük lévő képernyőn fényt látnak, fejükkel jelezzenek, s eközben monitorozták az állatok idegsejti aktivitását. A kísérletsorozatban az élőlényeket több alkalmon összesen mintegy 20 ezer fényinger érte, e fények többsége erős, jól észlelhető volt, akadtak azonban kifejezetten rövid és halvány jelek. A lehetséges tudatosságról éppen ezek árulkodtak.

Az eredmények alapján a madarak idegsejtjei az inger és az érzékelés jelzése között igen aktívak voltak, ha azonban az állatok nem vették észre a fényt, nem mutattak ki aktivitást náluk. Nieder szerint ez a szubjektív érzékelés egyik nyoma, ami a tudatosság alapja lehet. A csapat úgy véli, hogy a tudatosság evolúciós szempontból a vártnál ősibb, és a véltnél több állatnál van jelen.