Ilyen lehetett az élet a bolygónk oxigénbősége előtt
A távoli múltban, az élet korai története során még nem volt nagy mennyiségben jelen az oxigén a Földön.
Egy friss tanulmány alapján a ma igen mérgezőnek gondolt arzén lehetett a korai élet egyik alapja – számol be a Live Science. Pieter Visscher, a Connecticuti Egyetem munkatársa és kollégái az Atacama-sivatagban, a rendkívül sós La Brava-tó területen élő lila, fotoszintetizáló mikrobákat vizsgálták, és arra jutottak, hogy fotoszintézisük az arzénnek köszönhetően valósul meg. Visscher szerint ez az egyetlen hely a Földön, ahol olyan mikrobák fordulnak elő, melyek teljes oxigénhiányban, ráadásul nagy hőmérsékleti szélsőségek közt és magas ultraibolya-sugárzásnak kitéve élnek.
A földi élet legkorábbi bizonyítékai a sztromatolitok, melyek a korai mikrobaszőnyegek által létrehozott üledékszerkezetek. Ezek 3,5 milliárd évvel ezelőtt kezdtek kialakulni, ebben a korszakban, mintegy egymilliárd éven át, még alig volt oxigén bolygónkon. A kutatók máig nem tudják pontosan, hogy ezek az élőlények hogyan maradhattak életben, a sztromatolitok, illetve a mai extremofil, azaz szélsőségeket tűrő létformák vizsgálata azonban segíthet megválaszolni a kérdést.
A szakértők sokáig a vasat, a ként vagy a hidrogént tartották az oxigén potenciális helyettesítőjének, utóbb azonban Kalifornia hipersós tavaiban, az anyagcseréjükben arzént felhasználó mikrobákat is felfedeztek. Utóbb, a nyugat-ausztráliai Tumbiana-formációnál olyan sztromatolitokat is találtak, melyek azt bizonyítják: a távoli múltban, a prekambrium során a fény és az arzén segítségével is zajlott fotoszintézis. Sőt tavaly a Csendes-óceánban is felfedeztek arzént használó létformákat. (Ezeket a felfedezéseket ne keverjük össze a NASA szakembere által 2010-ben közzé tett esetről, amelyben az arzént a foszfor helyettesének feltételezték – s később az eredményeket megcáfolták.)
A szakértők szerint további bizonyítékokkal kell igazolni, hogy La Brava-i mikrobák valóban arzént használnak a fotoszintézishez. Amennyiben igazolódnak a friss eredmények, úgy ezek lehetnek az első modern mikroorganizmusok, amely tartósan, teljesen oxigénmentes környezetben hasznosítják az arzént – hasonló helyen, mint prekambriumi mikrobák. Éppen ezért a friss tanulmány a korai élet alaposabb megértésében is segíthet.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
