Time-lapse videón egy szupernóva-robbanás
Az esemény a 70 millió fényévre található NGC 2525 galaxisban történt.
A SN2018gv jelű szupernóvát először 2018 januárjában észlelték – írja a Hubble űrtávcső oldala. Az űreszköz 2018 februárjában kezdte el gyűjteni a képeket a jelenségről, az adatokat a Nobel-díjas Adam Riess, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa által vezetett csoport dolgozta fel. Az egyéves periódus során született felvételekből a szakértők egy time-lapse videót hoztak létre. A szupernóvát a felfényléséről lehet észrevenni, így a videón a későbbi elhalványodása látható.
A szupernóvák a csillagok elpusztulásával járó óriási detonációk. A képsoron egy Ia típusú szupernóva látható, ez akkor alakul ki, amikor egy fehér törpe egy kettős rendszerben folyamatosan szívja el az anyagot társcsillagától. Egy idő után a haldokló csillag elér egy kritikus tömeget, magjában megindul a vas fúziója, amely egy hatalmas robbanáshoz vezető folyamatot indít be. Egy szupernóva a csúcsán 5 milliárdszor fényesebb a Napnál.
Standard fényük miatt az ilyen detonációk egyfajta kozmikus mérőszalagként használhatóak, valódi és látszólagos fényük alapján jól lehet következtetni a távolságukra. Riess és kollégái a szupernóvából számolt távolsági adatokat az úgynevezett Cefeida-típusú változócsillagok alapján kalkulált távolságokkal vetették össze – utóbbi objektumok szintén kozmikus mérőszalagoknak tekinthetőek.
A cél az volt, hogy pontosítsák az univerzum tágulásának ütemét jelző értéket, az úgynevezett Hubble-állandót. Mióta a NASA és az Európai Űrügynökség közös űrtávcsöve, a Hubble elindult, egyre precízebb becslések születtek erre az értékre. Riess csapatával most 1,9 százalékosra csökkentette a bizonytalanságot, ami példátlan, a cél azonban az, hogy az NGC 2525 galaxist megfigyelését folytatva tovább pontosítsák az állandót.
Fogtisztító nanorobotok
A robotok nem a fogmosást helyettesíthetik, hanem a fogászati kezelések során nyújthatnak majd segítséget.
Génvizsgálattal tisztázták az első földművesek kilétét
Az újkőkori forradalom, vagyis a letelepedés és a földműves-állattenyésztő életmódra való áttérés a közel-keleti régióban zajlott, ám eddig elég zavaros volt, hogy tulajdonképpen kik is tették meg ezt a fontos lépést.
Mitől erősek a madárfészkek?
A madárfészkek kis gallyak egymásra hatásán alapuló stabilitását vizsgálták meg és feltárták azokat a mechanikai hatásokat, amelyek egyben tartják a fészkeket.
Javítható a búza minősége és mennyisége
A kalászban növekvő szemek mennyisége attól függ, hány egyedi virág alkotja a kalászvirágzatot, egy új kutatás szerint ez akár negyedével is növelhető.
Biocement megújuló forrásokból
A szingapúri kutatók fejlesztésében készült anyagot már a gyakorlatban is használják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
