Time-lapse videón egy szupernóva-robbanás
Az esemény a 70 millió fényévre található NGC 2525 galaxisban történt.
A SN2018gv jelű szupernóvát először 2018 januárjában észlelték – írja a Hubble űrtávcső oldala. Az űreszköz 2018 februárjában kezdte el gyűjteni a képeket a jelenségről, az adatokat a Nobel-díjas Adam Riess, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa által vezetett csoport dolgozta fel. Az egyéves periódus során született felvételekből a szakértők egy time-lapse videót hoztak létre. A szupernóvát a felfényléséről lehet észrevenni, így a videón a későbbi elhalványodása látható.
A szupernóvák a csillagok elpusztulásával járó óriási detonációk. A képsoron egy Ia típusú szupernóva látható, ez akkor alakul ki, amikor egy fehér törpe egy kettős rendszerben folyamatosan szívja el az anyagot társcsillagától. Egy idő után a haldokló csillag elér egy kritikus tömeget, magjában megindul a vas fúziója, amely egy hatalmas robbanáshoz vezető folyamatot indít be. Egy szupernóva a csúcsán 5 milliárdszor fényesebb a Napnál.
Standard fényük miatt az ilyen detonációk egyfajta kozmikus mérőszalagként használhatóak, valódi és látszólagos fényük alapján jól lehet következtetni a távolságukra. Riess és kollégái a szupernóvából számolt távolsági adatokat az úgynevezett Cefeida-típusú változócsillagok alapján kalkulált távolságokkal vetették össze – utóbbi objektumok szintén kozmikus mérőszalagoknak tekinthetőek.
A cél az volt, hogy pontosítsák az univerzum tágulásának ütemét jelző értéket, az úgynevezett Hubble-állandót. Mióta a NASA és az Európai Űrügynökség közös űrtávcsöve, a Hubble elindult, egyre precízebb becslések születtek erre az értékre. Riess csapatával most 1,9 százalékosra csökkentette a bizonytalanságot, ami példátlan, a cél azonban az, hogy az NGC 2525 galaxist megfigyelését folytatva tovább pontosítsák az állandót.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
