Marianna2020. november 01., vasárnap
Tudomány

5000 évvel előbb érhetett Európába a modern ember

National Geographic Magyarország

A felfedezés azt is jelenti, hogy kontinensünkön tovább élt egymás mellett a modern és a neandervölgyi ember.

Forrás: University of Louisville

A Louisville-i Egyetem antropológus kutatója, Jonathan Haws vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport új vizsgálatának eredménye alapján a modern emberek Európa nyugati részén már 41-38 ezer évvel ezelőtt, az eddig ismert időpontnál 5000 évvelkorábban megjelentek – számolt be a Louisville-i Egyetem.

Portugália atlanti partja közelében, a Lapa do Picareiro nevű barlangban előkerült eszközök alapján a helyszínt összefüggésbe lehet hozni számos lelettel Eurázsiától az Orosz-síkságig. A leletek azt az elképzelést támogatják, amely szerint a modern emberek igen gyorsan elterjedtek a nyugati területeken, mindössze néhány évezreddel aztán, hogy délkeleten átlépték Európa határait.
Az pedig, hogy a modern ember a neandervölgyiekkel egy időben volt jelen e régióban újabb kérdéseket vet fel a két faj kapcsolatáról, és a neandervölgyiek eltűnéséről is.
„Régi, megoldatlan rejtélye a paleo-antropológiának az, hogy a modern ember felváltotta vagy beolvasztotta-e az utolsó neandervölgyieket” – mondta Lucas Friedl, a plzeňi Nyugat-Csehországi Egyetem antropológusa, a projekt egyik vezetője. „Az aurignaci kőeszközök igen korai jelenléte kizárja azt, hogy a modern ember úgy érkezett ide, hogy már rég elhagyták e területet a neandervölgyiek, ez pedig önmagában is igen izgalmas.”

A barlang elhelyezkedése
Forrás: University of Louisville

 

Eddig a legrégebbi modern emberre utaló nyomok a spanyol Ebro folyótól délre eső területen, Bajondilloban kerültek elő, azonban az itteni leletek korai voltát kétségek övezték. „A most feltárt bizonyítékaink a Bajondilloban talált eszközökre nézve is bizonyítékot jelentenek: valóban korán megjelent a modern ember ezen a vidéken, de az még nem világos, hogy miként jutottak ide. Valószínűleg kelet-nyugati irányú folyók mentén vándorolhattak, ám az se kizárt, hogy a tengerpartok közelében vezetett az útjuk” – tette hozzá Haws.

A modern ember európai elterjedése rendkívül fontos, hisz ennek segítségével érthetjük meg, honnan is jöttünk, a portugál leletek pedig olyan új bizonyítékkal szolgáltak, amelyek révén a későbbi kutatások irányát meghatározhatják majd, mondta el John Yellen, az amerikai Nemzeti Tudományos Alap régészeti és archeometriai részlegének programigazgatója.

A barlangban előkerült kőeszközök
Forrás: University of Louisville

 

A Lapa do Picareiro-ban 25 éve folynak régészeti feltárások, és az elmúlt 50 ezer évből kerültek elő leletek ezen időszak alatt. A számos intézmény közös munkájával elért felfedezésekben kulcsfontosságú volt a kormeghatározás, ehhez többféle módszert is igénybe vettek a kutatók. Állati csontok vizsgálata szerint 41-38 ezer évvel ezelőttre tehető a modern ember megérkezése. Az utolsó itteni neandervölgyi leletek pedig 42-48 ezer évvel ezelőttiek ebben a barlangban. Sarah Talamo, a Bolognai Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója, aki a kormeghatározásokat végezte, elmondta: „A pontos időrendet úgy lehet megállapítani, ha a kormeghatározást végző szakemberek és a régészek együttműködnek, ahogy itt, a Picareiro esetében is zajlott a munka”. Nagyon fontos, hogy a feltárásoknál precízen és részletesen mérjék fel a rétegek térbeli elhelyezkedését, ebből lehet rekonstruálni azt, hogy mikor lakták az emberek a barlangot. E helyszínen például megbizonyosodtak arról is, hogy a modern emberhez köthető eszközök nem kerültek át valamilyen utólagos folyamat révén másik rétegbe – így az eredeti helyük az eredeti korukat is jelezte.
Bár ebben a barlangban a leletek azt sugallják, hogy a modern ember a neandervölgyiek távozása után érkezett, a közelben egy másik barlang, az Oliveira területén egészen 37 ezer évvel ezelőttig folyamatos volt a neandervölgyiek jelenléte. Így akár több ezer éven keresztül is egymás mellett élhetett itt a két embercsoport.

A feltárári munkálatok
Forrás: University of Louisville

 

A barlang üledékeiből a korabeli klímát és környezeti körülményeket is rekonstruálni lehet, abból a korból, amikor az utolsó neandervölgyiek és az első modern emberek éltek. „A kőzetek és az üledékekben talált nyomok alapján a modern ember érkezése nagyjából egybecseng azzal az időszakkal, amikor igen zorddá és szárazzá vált a klíma. A könyörtelen környezeti viszonyok nagy kihívások elé állították mind a modern, mind a neandervölgyi embert” – mondta el Michael Benedetti, az Észak-Karolinai Egyetem környezeti geográfiával foglalkozó szakembere.

A barlangban hatalmas mennyiségű üledék halmozódott fel, s ennek vizsgálataival még rengeteg időt kell eltölteni a jövőben, még nem jutottak le a feltárásokkal az alapkőzetig. „Néhány évente előkerül valami rendkívüli, s ez hajt minket, hogy 25 év elteltével is ássunk tovább” – tette hozzá Haws.
A kutatásról az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS számolt be.

Hozzászólások

Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez

Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez

A kutatás hozzájárulhat a skizofrénia, a depresszió vagy az epilepszia kezeléséhez is.

Újabb meglepetést okozott a Szaturnusz legnagyobb holdja

Újabb meglepetést okozott a Szaturnusz legnagyobb holdja

A Titan nevű hold izgalmas tájai és különleges anyagai miatt régóta foglalkoztatja a szakértőket.

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A mintegy 225 kilométer széles 16 Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma.

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

A kisbolygó a jövőben több alkalommal is elhalad a Föld közelében, a kérdés az, hogy ezek mennyire lesznek közeliek.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket