Középkori latrinák árulkodnak a korabeliek egészségéről

A kutatók ma már tudják, hogy az iparosodott régiókban élők mikrobiomja egészen más, mint a vadászó-gyűjtögető közösségeké. Sok szakértő úgy véli, hogy ennek hátterében a fejlett társadalmakra jellemző problémák, mint az allergiák, az elhízás, vagy a gyulladásos bélbetegségek állnak. A régebbi, antibiotikumok és túlzottan feldolgozott élelmiszerek előtti korok emberének mikrobiomja segíthet feltárni azt, hogy mit is tekinthetnénk ma egészséges mikrobiomnak.

Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és kollégái különböző lelőhelyeken feltárt latrinák tartalmát elemezve korábban már kiderítettek új részleteket a távoli múlt bélparazitáiról, ezúttal azonban a mikrobiomot akarták analizálni – számol be a Phys.org. Kirsten Bos, a Max Planck Történelemtudományi Intézet szakértője eleinte kételkedett, hogy a rég nem használt latrinákban a baktériumok molekuláris jelei képesek-e fennmaradni, végül azonban sikeres volt a vizsgálat. Bos kifejezetten ősi baktériumok genetikájával foglalkozik.

A csapat 14-15. századi rigai, illetve jeruzsálemi latrinák tartalmát vizsgálta. Az első kihívást azt jelentette, hogy megkülönböztessék egymástól az emésztőrendszerből, illetve a környezetből származó mikroorganizmusokat. Az új tanulmányban a szerzők azt írják, számos létforma, köztük baktériumok, gombák, archeák, állati egysejtűek és férgek nyomait is észlelték.

A csapat az eredményeket egyéb mikrobiomokkal is összevetette, és megállapította, hogy a jeruzsálemi és rigai mikrobiomok az iparosodott, illetve a modern vadászó-gyűjtögető embercsoportok mikrobiomjára is hasonlítanak, ugyanakkor megvannak a saját jellegzetességik. A kutatók szerint egyetlen modern csoport sem rendelkezik hasonló mikrobiommal. A szakértők bíznak benne, hogy idővel más lelőhelyeknél is elvégezhetnek hasonló vizsgálatot.