Háromszázmillió éve szól a ciripelés

Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak, és mintapéldányai az akusztikus kommunikációt használó állatoknak.

Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében.
A hollandiai Wageningeni Egyetemen dolgozó Sabrina Simon és az amerikai Texas A&M Egyetem munkatársa, Hojun Song vezette kutatócsoport egy genomikai adatbázist használva vizsgálta, hogy miként alakult ki a hallás és a hangképzés, illetve vált egyre sokszínűbbé több száz millió év alatt az egyenesszárnyúaknál – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók megállapították, hogy a tücskök és rokonaik jellegzetes hangját 300 millió évvel ezelőtt lehetett először „érzékelni”: azért csak érzékelni, mert a specializálódott hallószervek csak később fejlődtek ki. A hangképzés eredetileg védekező mechanizmus volt a ragadozók ellen, amelyeket megijesztett a szájukban rezgő tücsök. Később a hangképzés fontos szerepet kezdett játszani a reprodukcióban, mivel a ciripelő tücskökre nagyobb eséllyel akadt rá egy nőstény.
A rovarok az állatvilág egyik leginkább fajgazdag csoportja. Csaknem minden ökoszisztémában kulcsszerepet játszanak, a számuk azonban rohamosan csökken. Egyes rovarfajok betolakodó fajokká válnak, vagy épp eltűnnek a klímaváltozás miatt, ennek önmagában hatása van az ökoszisztémákra, s ezen keresztül az emberekre is.
„Muszáj megértenünk ennek az elképesztően sikeres állatcsoportnak az evolúciós történetét. Ez a napi gazdasági életünk szempontjából is fontos, mivel csak így tudjuk megérteni, hogy mi történik, ha a rovarfajok hanyatlanak vagy eltűnnek” – mondta Simon. A szakemberek a Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták az eredményeiket.