Lenyűgöző felbontásban látható a csillagok születése

Bár a James Webb űrtávcső még nem indult el, a chilei Gemini Obszervatórium mégis bepillantást nyújtott az űreszköz képességeibe.

Patrick Hartigan és Andrea Isella, a Rice Egyetem munkatársai, illetve Turlough Downe, a Dublini Városi Egyetem szakértője a légkörből adódó torzítást javító adaptív optika segítségével készült felvételeken vizsgálták az Éta Carinae-ködöt, közeli infravörös tartományban. Olyan felbontással dolgoztak, amely a James Webbtől is elvárható majd. Hartiganék eredményeikről egy új tanulmányban számolnak be.
A Gemini Obszervatórium 2018 januárjában 10 órán át gyűjtötte az adatokat. Az Éta Carinae-köd a Földtől mintegy 7500 fényévre fekszik, a szakértők szerint a csillagok mind hasonló molekuláris ködökben születnek.
„Az eredmények lenyűgözőek” – mondta Hartigan hozzátéve, hogy a köd peremén korábban nem látott részleteket, például párhuzamos, hosszú sávokat tudtak megfigyelni – utóbbiakat a mágneses mező alakíthatta ki. A képen a Nyugati falnak nevezett, gázból és porból álló halmaz is kivehető. A fiatal csillagok extrém sugárzása miatt a köd felszíne folyamatosan párolog, a hidrogén pedig közeli infravörös tartományban kezd el izzani. Hartigan szerint az új kép jóval élesebb a korábbiaknál (a nyitókép bal oldalán adaptív optika nélküli, a jobb oldalán pedig az adaptív optika segítségével készült felvétel látható).
A csillagok születését nehéz jó minőségben megörökíteni a Földről a légkör zavaró hatása miatt. Az igazán jó felvételek az űrteleszkópoknak, például a Hubble űrtávcsőnek köszönhetően kezdtek el megszületni, igaz, a legendás Hubble-nak is voltak hibái, hiszen csak látható és UV tartományban gyűjtötte az adatokat. A James Webb ezzel szemben közeli infravörös vizsgálatokat is végezni fog.