Genetikai ollóért adják idén a kémiai Nobel-díjat

2020. október 5-én az orvostudományi, 6-án pedig a fizikai Nobel-díj nyerteseit mutatták be. Előbbi kategóriában Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice kapták meg az elismerést a hepatitis C felfedezéséért, a fizikai díjat pedig Roger Penrose, illetve Reinhard Genzel és Andrea Ghez vehetik majd át a fekete lyukak kutatása terén elért eredményeikért.

Okóber 7-én az utolsó tudományos kategória, a kémiai Nobel-díj győzteseit is ismertették. 2020-ban az elismerést Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer A. Doudna-nek ítélték oda – áll a Nobel Bizottság közleményében. A szakértők a CRISPR/Cas9 génszerkesztési technológia megalkotásával érdemelték ki a díjat.

Charpentier 2011-ben mutatta be eredményeit: a kutató a komoly egészségügyi problémát okozó Streptococcus pyogenest vizsgálta, és egy új molekulát észlelt. A tracrRNA a CRISPR/Cas része, ez a baktériumok immunrendszere, amely a fenyegető vírusok DNS-ének szétvágásával nyújt védelmet. A kutató még abban az évben elkezdett a komoly biokémiai tapasztalattal rendelkező Doudna-vel dolgozni. A csapat laboratóriumi körülmények között tudta létrehozni a baktériumok genetikai ollóját, sőt le is egyszerűsítették annak molekuláris összetevőit, így könnyítve meg a használatot.

Ezt követően átprogramozták a genetikai ollót, hogy azt ne csak vírusok esetében lehessen használni. A 2012-ben megszületett CRISPR/Cas9 révén egy precíz, viszonylag egyszerű génszerkesztő technológia jött létre, amely újszerűsége ellenére már most nagyban hozzájárult a tudományos eredményekhez. Az eljárással az alapkutatások is fellendültek, de a növények ellenállóságát is növelni tudták a kártevőkkel és a szárazsággal szemben. Jelenleg olyan klinikai vizsgálatok is zajlanak, melyek révén a CRISPR/Cas9-cet felhasználva próbálnak gyógymódot találni bizonyos örökölt betegségekre.