55 millió éve vadászott az ősi bagoly

A dinoszauruszok uralmának véget vető globális kataklizma után nem sokkal, a mai Egyesült Államok területén lesett zsákmányára a bagolyalakúak rendjének (Strigiformes) egyik kezdetleges képviselője – jelentették be nemrég felfedezésüket belga, német, valamint amerikai őslénykutatók.

A Primoptynx poliotauros részleges csontvázát a kora eocén idejéből származó, körülbelül 55 millió éves kőzetrétegekben fedezték fel Wyoming állam területén. Nagyjából akkorára nőhetett meg, mint napjaink hóbaglyai (Bubo scandiacus), testének hosszát hatvan centiméteresre becsülték a szakértők. A mára szintén kipusztult Protostrigidae család tagjaihoz fűzhetik szorosabb rokoni kötelékek.

A megkövesedett maradványok számos dologról tanúskodtak táplálkozási szokásaival kapcsolatban. Mint azt Dr. Gerald Mayr, a frankfurti Senckenberg Természettudományi Múzeum ornitológusa elárulta, a Primoptynx feltehetően a mai vágómadárfélékhez (Accipitridae család; a csoport többek között az ölyveket, a sólymokat, illetve a sasokat foglalja magában) hasonlóan a karmaival végezhetett pórul járt áldozataival. Étlapján a közepes termetű emlősök szerepelhettek gyakrabban, valószínűleg nappal vadászott.
Egyelőre nem teljesen világos, hogy a baglyok zöme pontosan miért állt át éjszakai életmódra: a paleontológusok elmondása szerint e jelenség gyökerei egészen 34 millió évvel ezelőttig, az eocén-oligocén határáig nyúlhatnak vissza, hátterében pedig azok a nappal aktív ragadozó madarak állhatnak, melyek akkortájt fejlődtek ki, és minden bizonnyal konkurenciát jelentettek számukra.
A kutatás eredményeiről a Journal of Vertebrate Paleontology szakmai folyóirat számolt be.
Írta: Fejes Valentin