Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Tudomány

A Pluto havas hegycsúcsai

National Geographic Magyarország

Külső megjelenésében a Pluto hegyeinek hósipkája nagyon hasonlít a földiekére, ám egészen más módon alakul ki.

Balra a Pluto hegyei, jobbra az Alpok
Forrás: Nature Communications

 

A Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS), a Lowell Obszervatórium és a NASA kutatói a Pluto egyenlítői vidékének hegyeit ellepő havat vizsgálták, amelyről a New Horizons űrszonda 2015-ös átrepülése során szereztünk tudomást. A törpebolygó Sputnik Planitia nevű területének nyugati peremén a  Cthulhu nevű régió magaslatai felületes szemlélő számára akár az Alpok hegyeinek is tűnhetnek, azonban a Nature Communications hasábjain megjelent tanulmány szerint egészen másképp alakul ki a hótakarójuk.

Az űrszonda nemcsak látható tartományú felvételeket készített (amelyeken a havas csúcsok szembetűnően megjelentek), hanem a terület spektrális tulajdonságait is feltárta, s ebből kiderült, hogy jórészt metán borítja a csúcsokat. A hegyek kb. 2,5-3,5 kilométerre magasodnak ki a környezetükből, a hósipka nagyjából 1,5 km magasságtól felfelé fedi őket.

Azonban, míg a Földön a légköri hőmérséklet normális esetben a magassággal csökken, a hegyeken hidegebb van, mint a hegylábi síkságokon, a Pluto esetében ez pont fordítva zajlik, a légkör alsó néhány kilométernyi részén. A földi hegyekben a talaj közeli meleg levegő felemelkedik, eközben lehűl, a benne lévő vízpára felhőként kicsapódik, és hó hullik a hegytetőkön.

A földi hegyeknél megemelkedő légtömegből a magasban kicsapódó pára felhőképződéshez, s ezen át havazáshoz vezet. A Pluto légkörében viszont a meleg légköri magasságból lefelé áramlik a levegő, s a hideg hegytetőkre közvetlenül kondenzálódik a metánjég.
Forrás: CNRS

 

A Pluto légköre azonban másképp működik: a metán, amely a légkör magasabb részein található, elnyeli a napsugárzást és felmelegedik, a léghőmérséklet pedig ennek köszönhetően a légköri magassággal együtt növekszik az alsó kilométereken. Ebből csak azok a területek képeznek kivételt, ahol a felszínt fagyott nitrogén borítja, mivel e helyeken a nitrogénjég-réteg a szublimációja révén képes lehűteni a felette lévő légoszlop alsó részét is. Maga a légkör túl ritka ahhoz, hogy a hőmérséklete befolyásolja a felszín hőmérsékletét, és ott, ahol nem borítja fagyott nitrogén, mindig a felszín marad a hidegebb, magasságtól függetlenül. A közvetlenül a felszínnel érintkező légrétegből hideg felszínre kondenzálódik a metán, aztán a már lehűlt és metántartalmát elvesztett, környezeténél sűrűbb légtömeg pedig a völgyek felé süllyed.
A vizsgált területen a hegyek északi oldalain több metánjég található, a kutatók modellszámításai szerint azért, mert azok a pontok kevesebb napsugárzást kaptak, így még hidegebbek, vagyis hidegcsapdaként működve tovább megtartják a rájuk kifagyott metánt. A modellszámítások, amelyekben a Pluto évszakait is figyelembe vették, arra az eredményre jutottak, hogy az elmúlt jó negyedszázad során kissé több mint 1 milliméter metánjég réteg borította be a fehérré vált hegytetőket.

Hozzászólások

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket