Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Tudomány

Jégkor végi történetet mesélnek el a megkövült lábnyomok

National Geographic Magyarország

A jó tízezer éves történetet az egykori sárba mélyedt lábnyomok mesélték el, szakemberek gondos méréseinek köszönhetően.

Forrás: National Park Service / Karen Carr

Az új-mexikói White Sands Nemzeti Park területén a jégkorszakban egy nagy tó húzódott, amelynek egykori parti iszapjában rengeteg sok ezer vagy tízezer éves lábnyom maradt ránk. A nyomokból néha igen érdekes történeteket lehet kiolvasni, erre vállalkozott az az amerikai-angol kutatócsoport is, amely egy nagyjából másfél kilométeres szakasz nyomait elemezte.

Sok százmillió évvel ezelőtt tenger borította a területet, amelynek visszahúzódását követően rengeteg gipsz rakódott az egykori mederbe. Később ezt az itt kialakult folyó- és állóvizek feloldották és a hegyek közti Tularosa-medencébe vezették, ott üledékrétegként marad fenn, ahol aztán az utolsó eljegesedés idején hatalmas, a talajvíz ásványi anyag tartalmának köszönhetően szikes jellegű tó alakult ki. Ekkoriban a terület nem a mai sivatagos, hanem dús növényzetű, vizekkel tarkított volt, ahol rengeteg vadállat is élt. Az egykor több mint 4100 négyzetkilométer területű, de sekély Otero-tó (amely lehetett kisebb tavak összekapcsolódó szövedéke is) a jégkor végén, 13-11 ezer évvel ezelőtti fokozatos kiszáradásnak indult, azonban az ekkor még kiváló életlehetőségeket kihasználó emberek és állatok megszámlálhatatlan nyomot hagytak az egykori partok iszapjában. Mivel a talajvíznek az alant lévő gipszréteg miatt rendkívül magas ásványi anyag- és sótartalma volt, a besüppedt nyomokban szilárd kéreg rakódott ki, megszilárdítva így magukat a nyomokat. Ezekre gyakran kilométeres távolságokig követhető nyomkövületként találnak ma rá a szakemberek, az új kutatásban ezen nyomok közt egy igen hosszú sorozatot vizsgáltak, amelyből izgalmas történet rajzolódott ki, amelyről a The Quaternary Science Reviews szakfolyóirat számolt be.

Valamikor 11500 évvel ezelőtt történt az eset. Egy fiatal nő (esetleg kamasz) a csípőjén cipelt egy maximum 2 éves kisgyereket, időnként, ahogy fáradt, váltogatta a jobb és bal oldalát, ez a járásán a sárban csúszkáló lábnyomok bemélyedésén látszik, az egyébként nyílegyenes úton. Az utat nagy sietségben és célirányosan tették meg, annak ellenére, hogy a terep igen rossz volt, nagyon csúszós volt a sár, talán szakadó esőben jártak erre. Elképzelhető, hogy erre a sietségre a közelben ólálkodó jégkori nagyragadozók késztették? A mérések alapján másodpercenként több mint 1,7 métert tett meg az illető a kisgyerekkel (a normál tempójú járás száraz és sík terepen 1,2-1,5 méteres másodpercenkénti sebességet jelent), visszafelé kissé lassabban, de az átlagnál még mindig nagyobb sebességgel haladt. Az út végén valószínűleg egy biztonságos hely várta, ahol a kisgyereket letette ás otthagyta, majd egyértelműen a saját nyomait követve visszament, amerről jött. Út közben legalább három alkalommal látható a kisgyerek lábnyoma is a fiatal nőé között, valószínűleg csak pár pillanatra tette le a gyereket, mert ezután áthelyezte a másik oldalára és úgy cipelte tovább. A nyomok alapján legtöbbször a bal oldalán vitte a gyereket a nő, és amikor letette, annak lábai a haladási iránnyal szemben álltak.

A fiatal nő néha lerakta a kisgyereket, itt a nő nagyobb lábnyomai közt láthatóak a gyerkőc aprócska nyomai. A pontos haladási irányt a lábnyomokon elvégzett alaktani mérésekből egyértelműen meg lehet állapítani.
Forrás: National Park Service

 

A történetnek itt még nincs vége. A területen egyidejűleg járt óriáslajhár is, illetve két mamut is. A lajhár hátsó lábaira állt, amikor közel járt az ember útvonalához, valószínűleg beleszimatolhatott a levegőbe érezve a veszélyt, amit az emberszag jelentett. Az ember nyomainál megállt, két lábon kicsit forgolódott, nézelődött, talán igyekezett megtalálni az emberszag forrását, majd újra négy lábra ereszkedett és elment a területről. A mamutok – egyikük egy nagytestű hím volt – azonban nem mutatták semmi jelét annak, hogy félnének az embertől, egyenesen áthaladtak a lábnyomokon, se nem álltak meg, se nem változtattak irányt. Lehet, hogy nem is vették észre az embert? A történetiség abból derült ki, hogy az állatok a nő gyereket cipelő odaútját keresztezték, majd a nő egyedül megtett visszaútja során már ő maga keresztezte az állatok nyomait.
A lábnyomok korát nem lehetett pontosan megállapítani, az azonban a keresztezőmamut és óriáslajhár nyomok miatt biztos, hogy késő jégkori. Mivel az ember Észak-Amerika e régiójában jó 14500 éve jelent meg, ennél régebbi semmiképp se lehet a nyom.

A területen lévő elképesztő mennyiségű nyomkövület felmérése folyamatos, így várhatóan fogunk még hasonlóan érdekes történeteket hallani innen. Már most folyamatban van egy olyan kutatás, amelyben egy óriáslajhár lábnyomában kialakult tócsa körül játszó gyerekek képe rajzolódik ki, de  vannak nyomok mamutnyomok közt ugrabugráló barátok, vagy épp a zsákmányt űző vadászok jelenlétéről is.

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket