Közös mágneses tere volt a Földnek és a Holdnak

Egy friss tanulmány alapján a fiatal Holdnak komoly szerep jutott a Föld védelmében – írja a NASA oldala. James Green, a NASA munkatársa és a csapat vezetője szerint az égitest akadályt képezhetett a napszél előtt, így fogva fel a töltött részecskéket. A szakértő hozzátette, az Artemis-program keretében olyan mintákat fognak elszállítani a Holdról, amelyek segíthetnek alátámasztani ezt az elméletet.

A legelfogadottabb hipotézis úgy tartja, hogy a Hold azt követően született meg, hogy 4,5 milliárd éve egy Mars nagyságú égitest csapódott az ősi Földbe – a Hold a kilökődő anyag összeállásával jött létre. Ekkoriban bolygónk jóval gyorsabban forgott, 5 óra alatt perdült meg tengelye körül, a Hold és a Föld pedig sokkal közelebb voltak egymáshoz.

A szakértők sokáig azt hitték, hogy a Holdnak sosem volt tartós mágneses tere – a mező bolygónk esetében a magban kavargó folyékony vas és nikkel hatására alakul ki. A mágneses tér a Földön elengedhetetlen az élet számára, hiszen védelmet ad az űrből érkező káros sugárzással szemben. Az Apollo-missziók során elhozott minták legújabb elemzése alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a távoli múltban a Holdnak is volt mágneses mezeje, a friss tanulmány pedig ezt az elképzelést támasztja alá.

A vizsgálatban Greenék szimulációkat folytattak, hogy felmérjék, milyen lehetett a két égitest mágneses tere 4 milliárd évvel ezelőtt. A csapat arra jutott, hogy egy ponton a Hold mágneses mezejével egy pajzsot alkotott, amely a Földet is óvta, a két objektum között pedig mágneses kapcsolat is kialakulhatott. Sőt a légkörök is képesek voltak anyagot cserélni egymás között. A szakértők úgy gondolják, hogy ez a szorosabb kapcsolat nagyjából 4,1-3,5 milliárd éve állt fenn.

Nem kizárható, hogy más, Naprendszeren kívüli bolygóknál is lejátszódott hasonló folyamat. A kutatók bíznak benne, hogy a későbbi, a tervek szerint 2024-ben meginduló Holdra szállásokkal újabb adatokat gyűjthetnek az ősi Hold mágneses tulajdonságairól.