Visszaszoríthatók-e az inváziós növények talaj- és avartakarással?
Mennyire könnyen csíráznak különböző vastagságú talaj- és avartakarás alatt egyes inváziós növények magvai? Magyar kutatók foglalkoztak ezzel a kérdéssel.
Az inváziós fajok világszerte terjednek, és ez folyamatosan fokozódó veszélyt jelent a biológiai sokféleségre. A parlagok azon élőhelyek, amelyeket leginkább érint az idegenhonos növényfajok inváziója. Emiatt lényeges, hogy információink legyenek arról, hogyan tudjuk kontrollálni a parlagokat elözönlő idegenhonos fajokat. A megfelelően tervezett élőhelykezelés és helyreállítás szempontjából kritikus fontosságú ezen fajok csírázási igényeinek ismerete.
Sonkoly Judit, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa és kollégái ezzel kapcsolatos eredményeikről számoltak be a Journal of Vegetation Science folyóiratban 2020. május 12-én megjelent tudományos cikkben. A kutatók egyszerre manipulálták a talajbeli eltemetődés mélységét és az avarborítás vastagságát, hogy a csírázásra gyakorolt hatásukat vizsgálják. A kutatásba 11 lágyszárú növényfajt vontak be, melyek egyes kontinenseken inváziós fajnak számítanak és gyakran elözönlik a parlagokat.
A kísérlet kimutatta: az eltemetés mélységének és az avartakarás vastagságának növelése egyaránt jelentősen gátolta a legtöbb faj csírázását és a csíranövények fejlődését. Ugyanakkor nagy különbségek voltak a fajok között az említett hatások mértékének tekintetében. Egyes fajok esetében egyáltalán nem tapasztaltak negatív hatást még a legnagyobb eltemetési mélységnél és avarvastagságnál sem, míg más fajok csírázását már a legsekélyebb talajtakarás is gátolta.
A kutatási eredmények szerint az avarborítás, illetve a talaj- és az avarborítás együttes hatása is jól magyarázható az egyes fajok magjainak méretében tapasztalható különbségekkel; a nagy magvak képesek voltak megküzdeni a talaj- és avarborítással, a kisebb magok csírázására viszont káros hatásuk volt. Ugyanakkor néhány faj jelentősen eltér az általános trendtől. Például a parlagfű csírázását nagymértékben gátolta a talajtakarás, annak ellenére, hogy viszonylag nagy magvai vannak.
A fenti eredményeket a gyakorlatban is fel lehet használni az inváziós fajok kordában tartására.
Írta: Bajomi Bálint – bajomi.eu – kattintható link
Több ezer éves települést találtak Horvátországban
A maradványok különböző történelmi korszakokból származnak.
Barátja vagy ellensége a mesterséges intelligencia a kreatív szakmának?
Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a kreatív szakemberek munkáját a mesterséges intelligencia támogatja és inspirálja. Ez a jövőkép mára valósággá vált, és a hatása máris érezhető.
Hőségnapokon romlik a bombakereső kutyák teljesítménye
Vannak olyan környezeti hatások, amelyek a bombakereső kutyák szaglását, így oedig a sikeres keresést is gátolják.
Ilyen lesz Draco, a pusztulásra termett műhold
Az Európai Űrhivatal (ESA) 2027-re tervezi a speciális műhold felbocsátását és tesztjét.
Magyar szakértők segítettek az aszteroidavadász űrszonda fejlesztésében
A Hera célja a Didymos nevű kettős aszteroida vizsgálata.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
