A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

Legalább 11 ezer éve használják Észak-Amerika őslakos népei azt az anyagot, amelynek világszerte hatalmas értéke volt elődeink körében: az obszidián.
Ez a különleges kőzet nem más, mint vulkáni üveg, ami a viszkózus riolit-magma (legalább 74 százalékos szilícium-dioxid tartalmú kőzetolvadék) igen gyors megszilárdulása során jön létre. A gyors lehűlés és a nagy viszkozitás a kulcsa annak, hogy ne tudjanak kristályok kialakulni a megszilárdulás során, így jöhet csak létre az üvegszerű szerkezet, számolt be az USA Geológiai Szolgálata.

A Yellowstone legtöbb kitöréséből eredő kőzethez hasonlóan, kémiai összetételét illetően az obszidián is riolitnak minősül, azonban fizikai szerkezetében, a kristályok hiánya és az üveges jelleg miatt jelentősen eltér. Ezzel szemben a Yellowstone rossz hírnevét adó, robbanásos, kalderaformáló szupervulkáni kitörések során a riolit-magmából olyan kőzetek alakultak ki, amelyek az egykori magas gáztartalomnak köszönhetően szétdarabolódva potyogtak vissza a felszínre, akár pusztító izzófelhőkben, akár csak tefra hullása során. Az izzófelhők lerakódásaiban a hamuba ágyazva horzsakövek vagy kristályok, illetve idegen kőzettörmelék is előfordul.

Obszidián nyílhegyek Mexikó őslakosaitól

Forrás: Wikimedia Commons közkincs

Az obszidiánt hosszú évezredek óta használja az ember eszközeiben, a kagylósan hasadó üvegszerű kőzet, e speciális törési módnak köszönhetően gyakran ívelt, és igen éles (a modern borotvánál élesebb!) darabok jönnek létre belőle. Ennek köszönhető, hogy remek szerszámok alakíthatók ki belőle, és ezért is volt keresett alapanyag már az őskorban, és használják még ma is a sebészetben.
A Yellowstone területén egy Obsidian Cliff, vagyis Obszidián Szirt nevű egykori lávafolyás a legfontosabb lelőhelye, ez kb. 106 ezer évvel ezelőtt, a kalderán kívül, annak északi oldalánál zajlott kitöréskor jött létre. A szirt ma 45-60 méteres magasságú és mintegy 800 méter hosszan húzódik, ez, és még néhány kisebb riolitláva-folyás különleges a Yellowstone-ban, mivel ezekben rendkívül kevés, vagy éppenséggel semennyi a kristályossá vált kőzet. A nagy sziklafelület jól hozzáférhetővé is tette, s az itt bányászott obszidiánt igen nagy távolságokra is szállították, így előkerült Kanadából vagy Ohio állam területéről is. Ennek köszönhetően az egész szirtet kiemelten védetté nyilvánították, 1996-tól fogva Nemzeti Történelmi Nevezetesség.

Mi a titka ennek a szirtnek? A benne lévő riolit a szokásosnál forróbb volt a kitörést megelőzően, s ez akadályozta meg a kikristályosodását. A kristályossá vált riolit a Yellowstone kaldera területén belül, a nagy, kristályokban eleve igen gazdag magmatározóból jutott a felszínre. A kristályszegény, obszidiánt eredményező kitörések pedig a kalderán kívüliek, és egész más módon jöttek létre: a nagy mélységből érkező igen forró bazaltos kőzetolvadék egyszerűen felforrósította és megolvasztotta a földkéreg anyagát, és így kis mennyiségben igen forró riolitos olvadék keletkezhetett. Ezen másodlagos olvadék kitörése eredményezte a kristálymentes, kiváló minőségű obszidiános lávafolyásokat.